Az Európai Unió tagállamai közül Magyarország vezeti a lakásár-növekedési listát, ami jelentős nemzetgazdasági kérdéseket vet fel. A legfrissebb adatok szerint hazánkban 19,7 százalékkal emelkedtek a lakásárak éves összehasonlításban, miközben az EU átlaga csupán 2,9 százalék volt. Ez a kiemelkedő drágulás komoly hatással van a magyar családok lakhatási lehetőségeire.
Az áremelkedés mögött összetett tényezők állnak: a magas infláció, a korlátozott kínálat és a befektetési célú vásárlások egyaránt hozzájárulnak. A V4-es országok közül Csehországban és Lengyelországban is jelentős, bár a magyarországinál alacsonyabb drágulás tapasztalható. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter korábban kijelentette: „A kormány elkötelezett a lakhatási nehézségek enyhítése mellett, és a fiatalok otthonteremtésének támogatása kiemelt prioritás.”
A magyar ingatlanpiac helyzete különösen Budapest esetében aggasztó, ahol az átlagos négyzetméterárak már a 1,2 millió forintot is elérhetik. Szakértői elemzések szerint a jelenlegi tendenciák fenntarthatatlanok, és a kormányzat részéről átfogó intézkedésekre lenne szükség a lakhatási válság kezelésére. Az Otthonteremtési Program és a CSOK Plusz fontos lépések, de önmagukban nem elegendőek.
A jövőben kulcsfontosságú lesz a lakásépítések ösztönzése és a spekulatív célú befektetések visszaszorítása. Nemzeti érdekünk, hogy a magyar családok megfizethető otthonhoz jussanak, hiszen a keresztény értékrend alapján a család védelme társadalmunk egyik alappillére.
