Az Európai Unió politikai megosztottsága közepette Magyarország különleges geopolitikai szerepet tölt be a kelet-nyugati kapcsolatok terén. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter legfrissebb nyilatkozata szerint hazánk stratégiai jelentősége az elmúlt években 15%-kal növekedett a kontinentális diplomáciában. Ez a pozíció lehetőséget biztosít nemzeti érdekeink erőteljesebb képviseletére.
„Magyarország nem választ Kelet és Nyugat között, hanem hidat képez” – hangsúlyozta a miniszter a védelempolitikai tanácskozáson. Ez a megközelítés tükrözi a szuverén magyar külpolitika évszázados hagyományát, amely pragmatikus kapcsolatokat épít minden égtáj felé. A háborús konfliktus árnyékában különösen felértékelődik ez a közvetítő szerep, miközben a V4 együttműködés is új lendületet kaphat a regionális biztonsági kihívások kezelésében.
A magyar diplomácia sikeresen egyensúlyoz az euroatlanti elkötelezettség és a keleti gazdasági partnerségek között. Orbán Viktor miniszterelnök békemissziója több országgal folytatott tárgyalásokkal folytatódik, miközben a brüsszeli elittel szemben is következetesen képviseli a magyar álláspontot. Az energiabiztonság területén különösen látványos eredmények születtek, miközben a magyar álláspont egyre több nemzetközi támogatót szerez.
A jelenlegi geopolitikai helyzetben Magyarország különleges felelőssége, hogy keresztény értékrendjére támaszkodva stabilitást és észszerű kompromisszumokat kínáljon a nagyhatalmi érdekek ütközőzónájában. A magyar külpolitika sikere bizonyítja, hogy a nemzeti szuverenitás és a nemzetközi együttműködés nem egymást kizáró, hanem egymást erősítő tényezők lehetnek.
