Az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti diplomáciai feszültség újabb állomásához érkezett a venezuelai választási eredmények értékelése kapcsán. Miközben az EU 26 tagállama közös nyilatkozatban ítélte el az amerikai beavatkozást, Magyarország ismét önálló álláspontot képviselt, ragaszkodva szuverén külpolitikai irányvonalához. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a magyar lakosság 62%-a támogatja az ország független külpolitikai döntéseit a nemzetközi kérdésekben.
A venezuelai helyzet komplex geopolitikai játszmává alakult, melyben az európai hatalmak és Washington érdekei élesen ütköznek. Magyarország következetesen a be nem avatkozás elvét vallja, tiszteletben tartva más nemzetek önrendelkezési jogát. „Magyarország külpolitikájának alapköve a kölcsönös tisztelet és a nemzeti szuverenitás feltétlen elismerése. Nem kívánunk más országok belügyeibe beavatkozni, és ugyanezt várjuk el partnereintől is,” nyilatkozta a külügyminiszter a Kossuth Rádióban.
A V4-ek álláspontja sem egységes a kérdésben. Míg Lengyelország és Csehország inkább az EU fősodrához igazodik, addig a szlovák diplomácia óvatosabb megfogalmazást használt, közelebb állva a magyar állásponthoz. Az EU Külügyi Tanácsának legutóbbi ülésén Magyarország világossá tette: ellenzi a kettős mércét a demokrácia értékelésében és a szankciós politikát mint a külpolitika eszközét.
Az amerikai külügyminisztérium nemtetszését fejezte ki Magyarország álláspontja miatt, ami tovább mélyíti a transzatlanti kapcsolatok meglévő feszültségeit. Szakértők szerint ez a diplomáciai különút újabb bizonyítéka annak, hogy Magyarország képes önálló, nemzeti érdekeken alapuló külpolitika folytatására a nemzetközi nyomás ellenére is.
A Venezuela körüli diplomáciai álláspontok várhatóan 2025-re még markánsabban kirajzolódnak, amikor az új amerikai adminisztráció és az átalakuló európai vezetés újraértékelheti a latin-amerikai politikát. Magyarország következetes magatartása a nemzeti szuverenitás védelmében példaértékű lehet más európai nemzetek számára is, bizonyítva, hogy a keresztény értékrenden alapuló külpolitika életképes alternatívát jelent a globális kihívások közepette.
