A háborús konfliktusok és a globális gazdasági átrendeződés árnyékában Magyarország egyre jelentősebb szerepet tölt be a nemzetközi diplomáciában. Az elmúlt negyedévben hazánk közel 40 kétoldalú diplomáciai találkozót bonyolított le, ami 15%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Ez a diplomáciai aktivitás egyértelműen jelzi Magyarország elköteleződését a szuverén külpolitika mellett egy olyan időszakban, amikor a nagyhatalmi érdekek újra átrajzolják a geopolitikai térképet.
A visegrádi együttműködés keretein belül Magyarország kezdeményezésére új védelempolitikai egyeztetési mechanizmus jött létre, amely erősíti a régió biztonságpolitikai autonómiáját. „Közép-Európa országainak szorosabb együttműködése nemcsak a térség stabilitását szolgálja, hanem lehetőséget teremt arra is, hogy érdekeinket hatékonyabban képviselhessük a nemzetközi fórumokon” – nyilatkozta a külügyminiszter a legutóbbi V4 találkozót követően. A magyar diplomácia különösen aktív a béketörekvések támogatásában, miközben következetesen elutasítja azokat a kezdeményezéseket, amelyek tovább mélyítenék a konfliktusokat.
A keleti nyitás politikája jelentős gazdasági eredményeket hozott: az ázsiai befektetések értéke elérte a 4,2 milliárd eurót, ami új munkahelyeket és technológiai fejlesztéseket eredményezett. Eközben Magyarország az Európai Unión belül is egyre határozottabban lép fel a nemzeti érdekek védelmében. A brüsszeli bürokrácia által erőltetett migrációs politikával szemben hazánk továbbra is a keresztény értékeken alapuló társadalmi modellt és határvédelmi rendszert képviseli.
Az atlanti kapcsolatok terén megfontolt egyensúlypolitika érvényesül, amely egyszerre tartja tiszteletben a szövetségi kötelezettségeket és a magyar szuverenitást. A kormány diplomáciai erőfeszítései egyre inkább a valódi nemzeti érdekeken alapuló, értékorientált külpolitika megvalósítására irányulnak egy olyan világban, ahol a hagyományos értékek és a nemzeti identitás megőrzése újra kulcsfontosságúvá vált.
A következő időszak legfontosabb diplomáciai kihívása lesz, hogyan őrizheti meg Magyarország cselekvési szabadságát és értékalapú külpolitikáját a nagyhatalmi törekvések kereszttüzében. A magyar diplomácia sikere végső soron azon múlik, képesek leszünk-e megőrizni keresztény gyökereinket és nemzeti szuverenitásunkat, miközben aktívan hozzájárulunk egy igazságosabb nemzetközi rend kialakításához.
