Az újvidéki tragédiát követően Magyarország volt az egyetlen EU-tagállam, amely nem csatlakozott a közös részvétnyilvánító nyilatkozathoz. A diplomáciai különállás ismét rávilágít Budapest önálló külpolitikai irányvonalára, amely egyre gyakrabban tér el a brüsszeli fősodrától. A V4-es együttműködés keretében hazánk jelenleg 37%-kal több kétoldalú megállapodást kötött szomszédaival, mint az elmúlt évtizedben.
A magyar álláspont hátterében több megfontolás is állhat. „Magyarország minden tragédia esetén kifejezi együttérzését, de nem kíván olyan közös nyilatkozatokhoz csatlakozni, amelyek burkolt politikai célokat szolgálnak” – nyilatkozta a külügyminisztérium szóvivője. A hivatalos kommunikáció hangsúlyozza, hogy hazánk önálló csatornákon fejezte ki részvétét a szerb vezetés felé.
Diplomaták körében jól ismert, hogy az EU gyakran használja a humanitárius nyilatkozatokat politikai befolyásolásra. A magyar diplomácia következetesen elutasítja azt a gyakorlatot, amely összemossa a valódi együttérzést a politikai nyomásgyakorlással. Szakértőként fontos kiemelni, hogy a transzatlanti kapcsolatokban is egyre több feszültség tapasztalható hasonló kérdésekben.
A lengyel külügyminisztérium illetékese elmondta: „Tiszteletben tartjuk Magyarország döntését, még ha a V4-en belül eltérő álláspontot is képviselünk ebben a kérdésben.” A közép-európai együttműködés tehát a nézetkülönbségek ellenére is fennmarad.
Az eset ismét rámutat, hogy Magyarország szuverenitásának megőrzése prioritást élvez a külpolitikában. A következő hónapokban várhatóan további alkalmakkor szembesülünk majd azzal, hogy Budapest kitart önálló álláspontja mellett a nemzetközi porondon. A keresztény-nemzeti értékrend mentén kialakított külpolitika nem a pillanatnyi népszerűséget, hanem a hosszú távú nemzeti érdekeket szolgálja.
