Magyarország külgazdasági stratégiája kiemelkedő eredményeket hozott az elmúlt években a délkelet-ázsiai együttműködések terén. A keleti nyitás politikája számszerűsíthető sikereket eredményezett: hazánk külkereskedelmi forgalma a régióval 35 százalékkal nőtt az elmúlt öt évben, miközben a magyar gazdaság ellenállóképessége is erősödött a globális kihívásokkal szemben.
A délkelet-ázsiai kapcsolatok további mélyítése kiemelt jelentőségű Magyarország gazdasági szuverenitásának megőrzésében. A Külgazdasági és Külügyminisztérium adatai szerint a régióból érkező befektetések már most is több mint 10.000 magyar munkahely létrejöttét segítették elő. Az együttműködés különösen az elektromos járműgyártás, a megújuló energetika és a high-tech iparágak területén hozott áttörést.
„Magyarország számára Délkelet-Ázsia stratégiai jelentőségű partner a gazdasági szuverenitás erősítésében és a nyugati függőségek csökkentésében” – nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a legutóbbi szingapúri látogatásán. A V4 országok közül Magyarország rendelkezik a legerősebb gazdasági kapcsolatrendszerrel a régióban, ami versenyelőnyt biztosít hazánknak.
A magyar-délkelet-ázsiai gazdasági együttműködés sajátossága, hogy kölcsönös tiszteleten és pragmatikus megközelítésen alapul, ideológiai feltételek nélkül. Ez összhangban van a magyar kormány szuverenista külpolitikai törekvéseivel, amely az értékalapú diplomácia helyett a nemzeti érdekek szolgálatát helyezi előtérbe. A magyar gazdaság jövője szempontjából kulcsfontosságú, hogy elkerüljük az egyoldalú gazdasági függőségeket.
Az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították, hogy a keresztény értékeken nyugvó gazdaságpolitika és a szuverenitásra törekvő külpolitika nem ellentétes a gazdasági sikerekkel. A Délkelet-Ázsiával folytatott gyümölcsöző együttműködés 2025-ig további 15-20 százalékos külkereskedelmi bővülést hozhat Magyarországnak, ami a nemzeti önrendelkezés gazdasági fundamentumait tovább erősíti.
A magyar külgazdasági siker egyik pillére, hogy hazánk képes megvédeni szuverenitását, miközben a globális gazdaság dinamikus részével stratégiai partnerségeket épít. Ez a modell példaként szolgálhat más európai országok számára is, bizonyítva, hogy a nemzeti érdekek következetes képviselete és a nemzetközi együttműködés kéz a kézben járhat.
