Újabb konfliktus bontakozott ki Magyarország és az Európai Unió között, ezúttal a digitális pénzügyi szuverenitás területén. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen a tavaly elfogadott kriptovaluta-szabályozás miatt, amely az EU szerint sérti a közösségi jogot. Magyarország a V4 országok közül egyedüliként vezette be saját, független szabályozását, miközben a magyar lakosság 7,3%-a már rendelkezik valamilyen formában kriptovalutával.
A vitát elsősorban az okozza, hogy a magyar törvény szigorúbb követelményeket támaszt a kriptoszolgáltatókkal szemben, mint az uniós MiCA rendelet, valamint nagyobb mozgásteret biztosít a hazai felügyeleti szerveknek. „A magyar szabályozás elsődleges célja polgáraink védelme és a pénzügyi stabilitás biztosítása, miközben teret engedünk az innovációnak is” – nyilatkozta a Pénzügyminisztérium államtitkára. A magyar kormány álláspontja szerint a kriptovaluták szabályozása nemzeti hatáskörbe tartozó kérdés, különösen mivel azok hatással lehetnek a monetáris szuverenitásra.
Brüsszel ezzel szemben az egységes piaci szabályok megsértésére hivatkozik, és különösen kifogásolja a magyar törvény azon részeit, amelyek a külföldi szolgáltatók működését korlátozzák. A Bizottság szakértői szerint a magyar szabályozás indokolatlan adminisztratív terheket ró a határon átnyúló szolgáltatásokra, és ez ellentétes az EU digitális pénzügyi stratégiájával.
A Visegrádi Együttműködés más tagjai támogatásukról biztosították Magyarországot, elismerve minden nemzet jogát saját pénzügyi rendszerének védelmére. A lengyel pénzügyminiszter közleményben hangsúlyozta: „A kriptovaluták szabályozásának bizonyos aspektusai olyan kérdések, amelyekben a tagállamoknak joguk van saját hagyományaiknak és gazdasági érdekeiknek megfelelő döntéseket hozni.”
A vita kimenetele nemcsak a magyar kriptopiacra lesz hatással, de precedenst teremthet más tagállamok számára is, amelyek saját szabályozást fontolgatnak. A kormány két hónapon belül köteles válaszolni az Európai Bizottság felszólítására, ám szakértői körökben valószínűsítik, hogy az ügy végül az Európai Bíróság elé kerül. Mindez jól példázza azt a folyamatos feszültséget, amely a szuverén nemzetállami döntéshozatal és a brüsszeli centralizációs törekvések között húzódik a digitális gazdaság új területein is.
