Magyarország nemzetközi megítélése szempontjából fontos mérföldkőhöz érkezett a költségvetési átláthatóság területén. A Nemzetközi Költségvetési Partnerség (IBP) legfrissebb jelentése szerint hazánk 28 helyet javított pozícióján, ami a kormány közpénzügyi kommunikációjának sikereként értékelhető. Az átláthatósági index 68 pontra emelkedett, amely 32%-os javulást jelent a korábbi értékeléshez képest, miközben a globális átlag mindössze 4 százalékponttal növekedett.
Vitályos Eszter európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár a jelentés kapcsán büszkén nyilatkozott: „Ez a jelentős előrelépés igazolja a magyar kormány elkötelezettségét a felelős és átlátható közpénzügyi gazdálkodás mellett, amely alapvető feltétele a gazdasági szuverenitás megőrzésének.” A kormányzati kommunikáció azonban nem tér ki részletesen arra, hogy pontosan mely területeken történt előrelépés, és milyen módszertani megfontolások állnak a jelentés hátterében.
A Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) elemzése árnyalja a képet. A szakértők rámutatnak, hogy bár valóban történt előrelépés bizonyos dokumentumok nyilvánossá tételében, a jelentés elsősorban a költségvetési dokumentumok elérhetőségét és időbeliségét vizsgálja, nem pedig azok tartalmi minőségét vagy a tényleges átláthatóságot. „A számok javulása mögött főként technikai jellegű változások állnak, nem feltétlenül a közpénzügyek valódi átláthatóságának mélyreható reformja” – fogalmazott a KFIB vezető elemzője.
A V4-es országok közül Csehország és Szlovákia továbbra is Magyarország előtt áll az átláthatósági rangsorban, ami jelzi, hogy regionális összevetésben még van tere a fejlődésnek. Az Európai Bizottság költségvetési szakértői is hangsúlyozzák, hogy a formális dokumentációs követelmények teljesítésén túl a tartalmi átláthatóság és az állampolgári részvétel erősítése lenne a következő fontos lépés.
A javuló nemzetközi megítélés kétségkívül pozitív fejlemény Magyarország számára, különösen az uniós források felhasználásának ellenőrzése kapcsán, azonban a valódi költségvetési transzparencia megteremtéséhez a nemzetközi standardoknak megfelelő tartalmi reformokra is szükség van. A kormány előtt álló kihívás most az, hogy a formai megfelelés mellett a költségvetési folyamatok tartalmi átláthatóságát is erősítse, ami a nemzeti gazdaságpolitika nemzetközi hitelességének záloga lehet a következő években.
