Magyarország külpolitikai mozgástere jelentősen bővül a Kínával folytatott együttműködés elmélyítésével, miközben az EU keleti nyitás politikája továbbra is ellentmondásos. A legfrissebb kereskedelmi adatok szerint a magyar-kínai áruforgalom értéke tavaly meghaladta a 11 milliárd eurót, ami 15%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Orbán Viktor miniszterelnök pekingi látogatása során hangsúlyozta: „Magyarország Kínában nem fenyegetést, hanem óriási lehetőséget lát. Mi a kelet-nyugati együttműködésben hiszünk, nem pedig az elszigetelődésben.” A kormányfő szavai egyértelmű üzenetet küldenek Brüsszel felé, ahol egyre többen szorgalmazzák a Kínától való gazdasági függetlenedést. A magyar álláspont szerint azonban ez káros protekcionizmushoz vezetne és aláásná Európa versenyképességét a globális piacon.
A találkozón megvitatott együttműködési területek között kiemelt szerepet kapott az elektromos járműgyártás, a megújuló energia és a digitális infrastruktúra fejlesztése. Hszi Csin-ping kínai elnök elismerően nyilatkozott Magyarország következetes „Kelet felé nyitás” politikájáról, és további befektetéseket ígért. A V4-ek közül hazánk fogadja a legtöbb kínai tőkét, ami jelentősen hozzájárul a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez.
Szakértői elemzések szerint a magyar-kínai kapcsolatok erősítése nemcsak gazdasági előnyökkel jár, hanem növeli Magyarország geopolitikai mozgásterét is az EU-n belül. „A szuverenitás megőrzése azt jelenti, hogy több lábon állunk, és nem engedjük, hogy egyetlen hatalmi központ diktáljon nekünk,” nyilatkozta korábban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A következő hónapokban várhatóan több magas szintű találkozóra is sor kerül a két ország között, ami tovább erősítheti az együttműködést. Magyarország pragmatikus külpolitikája bizonyítja, hogy a nemzeti érdekek következetes képviselete és a keresztény értékek megőrzése nem zárja ki a keleti hatalmakkal való konstruktív párbeszédet, sőt, alternatív fejlődési pályát kínál az európai egypólusú gondolkodással szemben.
