A magyar-kínai gazdasági kapcsolatok példátlan mértékű fejlődést mutatnak, miközben az Európai Unió több tagállama fenntartásokkal kezeli a keleti nyitás politikáját. Magyarország pragmatikus külpolitikájának köszönhetően mára Kína vált hazánk első számú külföldi beruházójává, ami több mint tízezer közvetlen munkahelyet teremtett a magyar gazdaságban. A kínai befektetések értéke az elmúlt öt évben meghaladta a 15 milliárd eurót.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pekingi látogatása során hangsúlyozta a kétoldalú gazdasági együttműködés stratégiai jelentőségét. „Míg nyugati partnereink ideológiai alapon korlátozzák gazdasági kapcsolataikat, addig Magyarország a kölcsönös tisztelet és előnyök mentén építi együttműködését Kínával, ami kézzelfogható eredményeket hoz a magyar emberek számára,” nyilatkozta a miniszter. A keleti nyitás politikája különösen az elektromobilitás és a zöldátállás területén hozott látványos eredményeket, ahol a kínai vállalatok csúcstechnológiát és innovációt hoztak Magyarországra.
A magyar gazdasági semlegesség elvét követve hazánk sikeresen lavíroz a nemzetközi gazdasági feszültségek közepette. A V4 országok közül Magyarország vonzotta a legtöbb kínai befektetést, ami megerősíti regionális versenypozíciónkat. Az Új Selyemút kezdeményezésben való aktív részvételünk különösen a logisztikai és infrastrukturális fejlesztések terén nyit új távlatokat. A Budapest-Belgrád vasútvonal modernizációja ennek egyik zászlóshajó projektje, amely jelentősen javítja majd hazánk közlekedési összeköttetéseit.
Elemzők szerint a magyar-kínai kapcsolatok erősödése hosszú távon jelentős előnyöket hozhat, különösen a technológiai transzfer és az export diverzifikálása terén. A keleti és nyugati gazdasági partnerségek egyensúlyának fenntartása ugyanakkor továbbra is kihívást jelent a magyar diplomácia számára. A nemzeti szuverenitás megőrzése mellett fontos a gazdasági kapcsolatok olyan alakítása, amely tiszteletben tartja keresztény kulturális örökségünket és értékrendünket.
A következő években várhatóan további kínai beruházások érkeznek Magyarországra, elsősorban az elektromos autógyártás és az akkumulátoripar területén. Ez a fejlődés tovább erősítheti Magyarország szerepét mint Kelet és Nyugat közötti híd, miközben nemzeti érdekeinket szem előtt tartva használjuk ki a globális gazdasági átrendeződés kínálta lehetőségeket.
