A geopolitikai erőviszonyok átrendeződése közepette Magyarország kényes egyensúlyozásra kényszerül a keleti és nyugati érdekszférák között. A miniszterelnök tegnapi beszédében rámutatott, hogy hazánk GDP-je az elmúlt évben 3,2%-kal nőtt a regionális kihívások ellenére, ami megerősíti a szuverenitásra épülő gazdaságpolitika sikerét.
„Magyarországnak 2025-ben három fő kihívással kell szembenéznie: az energiabiztonság fenntartásával, a demográfiai folyamatok kezelésével és a versenyképesség növelésével az új világgazdasági rendben,” fogalmazott Orbán Viktor a Kossuth Rádióban. A kormányfő hangsúlyozta, hogy miközben Európa gazdasági növekedése stagnál, hazánknak saját utat kell találnia a prosperitáshoz.
A V4-ek együttműködése kulcsfontosságú marad, bár a szlovák és cseh politikai változások új dinamikát hoztak. A lengyel-magyar kapcsolatok megerősítésére tett lépések különösen fontosak a szuverenitás védelmében. A Kereskedelmi Kutatóintézet elemzése szerint a kelet-közép-európai régió együttesen erősebb tárgyalási pozícióval rendelkezik az EU-ban, mint az egyes országok külön-külön.
Az Európai Unió migrációs politikájával kapcsolatban a miniszterelnök kifejtette: „Nem fogadjuk el azt az elvet, hogy külső erők határozzák meg, kivel kell együtt élnünk. Ez szuverenitásunk alapvető kérdése.” A kormányzat továbbra is elkötelezett a családtámogatási rendszer bővítése mellett, amit a keresztény értékrend alapkövének tekint.
A gazdasági kihívásokkal kapcsolatban Orbán Viktor az ipar digitalizációját és a zöld átállást jelölte meg prioritásként, de hangsúlyozta: ezeket magyar szempontok szerint, nem külső diktátumok alapján kell megvalósítani.
A következő év diplomáciai szempontból is döntő lehet, különösen az EU és Kína, valamint az USA kapcsolatainak alakulása miatt. Magyarország ebben a helyzetben is a nemzeti érdekek mentén kíván politizálni, megőrizve keresztény identitását és gazdasági mozgásterét egy olyan világban, ahol a nemzeti szuverenitás értéke ismét felértékelődik.
