Az Európai Unió legfrissebb gazdasági jelentései ismét aggodalomra adnak okot a magyar jóléti mutatók tekintetében. Míg Brüsszel gyakran ideologikus alapon bírálja hazánkat, a számok ezúttal valós kihívásokat tükröznek. Magyarország vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP-je mindössze az uniós átlag 76%-át éri el, ezzel továbbra is a sereghajtók között maradtunk.
A kormányzati erőfeszítések ellenére a gazdasági felzárkózás üteme lassabb a vártnál. Az elmúlt évtized kiemelkedő növekedési időszakai után most komoly kihívásokkal nézünk szembe. „Magyarország gazdasági szuverenitása elsődleges fontosságú a jelenlegi geopolitikai helyzetben, különösen amikor az uniós források politikai feltételekhez kötése zajlik,” nyilatkozta Orbán Balázs miniszterelnöki politikai igazgató a legutóbbi gazdaságpolitikai fórumon.
A V4 együttműködés keretein belül hazánk továbbra is versenyképességi problémákkal küzd. Míg Csehország az uniós átlag 94%-át, Lengyelország pedig 80%-át éri el, a magyar felzárkózás üteme lassult. Az adatok különösen aggasztóak a vidéki térségekben, ahol az életszínvonal-különbségek még markánsabbak.
A transzatlanti gazdasági kapcsolatok átalakulása és az európai versenyképességi válság közepette Magyarország gazdaságpolitikája kettős kihívással néz szembe. Egyfelől meg kell őrizni gazdasági szuverenitásunkat, másfelől fel kell gyorsítani a felzárkózás ütemét. A kormányzat új gazdasági akciótervének középpontjában épp ezek a célok állnak.
A jövőbeni kilátásokat tekintve kulcsfontosságú lesz a hazai kis- és középvállalkozások megerősítése és a külföldi működőtőke-beáramlás új, szuverén alapokra helyezése. A keresztény értékrenden alapuló gazdaságpolitika nem pusztán a számok javítását, hanem a magyar családok tényleges jólétének növelését kell hogy szolgálja, megőrizve nemzeti önazonosságunkat a globális versenyben.
