Az Európai Unió legfrissebb statisztikái aggasztó képet festenek Magyarország jóléti kiadásairól, amelyek továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól. A 2024-ben közzétett adatok szerint hazánk a GDP mindössze 18,2 százalékát fordítja szociális védelemre, miközben az EU-átlag 28,3 százalék. Ez a szakadék előrejelzések szerint 2025-ben sem fog érdemben csökkenni, tovább mélyítve a társadalmi egyenlőtlenségeket.
Az Eurostat elemzése rámutat, hogy miközben a V4-országok többsége fokozatosan közelít az uniós átlaghoz, Magyarország lemaradása tartósnak bizonyul. Különösen szembetűnő az egészségügyi kiadások alacsony szintje, amely a GDP 4,7 százalékát teszi ki, szemben az uniós 7,9 százalékos átlaggal. „A magyar családok támogatása kiemelt kormányzati prioritás, de a támogatási rendszer hatékonyságát növelnünk kell” – nyilatkozta a Pénzügyminisztérium államtitkára a legutóbbi költségvetési vitában.
A jóléti kiadások szerkezetének vizsgálata is figyelemre méltó különbségeket mutat. Míg Nyugat-Európában az idősellátás és az egészségügyi szolgáltatások kapják a legnagyobb hangsúlyt, Magyarországon a családtámogatások dominálnak. A Költségvetési Tanács elemzése szerint ez a struktúra nem elég hatékony a szegénység csökkentésében, amit a relatív szegénységi ráta 17,5 százalékos értéke is alátámaszt.
A 2025-ös költségvetési tervezet sem ígér jelentős változást. Az elkövetkező évben a GDP-arányos jóléti kiadások várhatóan csak minimális mértékben, 18,5 százalékra emelkednek, ami továbbra is az EU sereghajtói közé pozícionálja hazánkat. Szakértők szerint ez hosszú távon veszélyezteti a társadalmi kohéziót és a gazdaság versenyképességét.
A jóléti rendszerek fenntarthatóságát nem csupán a kiadások mennyisége, hanem azok célzottsága is befolyásolja. Európai összehasonlításban a magyar támogatások kevésbé érik el a leginkább rászorulókat. A szociális védőháló erősítése nélkül Magyarország 2025-ben is az uniós lista végén marad, miközben a társadalmi különbségek tovább növekedhetnek.
