A nemrég megjelent World Justice Project 2024-es jelentése szerint Magyarország jogállamisági helyzete tovább romlott, immár a 76. helyre csúszva vissza a globális rangsorban. Ez a visszaesés különösen aggasztó az Európai Unió kontextusában, ahol hazánk az utolsó helyen áll. A felmérés 142 országot vizsgált nyolc kulcsfontosságú mutató alapján, melyek között a hatalmi ágak szétválasztása és a korrupció elleni küzdelem is szerepelt.
A jelentés szerint Magyarország különösen gyengén teljesít a kormányzati hatalom korlátozása, a korrupció hiánya és az alapvető jogok biztosítása terén. A kormányzati hatalom korlátozása kategóriában a 107. helyre soroltak bennünket, ami súlyos kérdéseket vet fel a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerének működéséről. Közép-európai szomszédaink eközben jobb eredményeket értek el: Lengyelország a 36., Szlovákia a 40., míg Csehország a 22. helyen szerepel.
„A jogállamiság nem csupán egy elméleti fogalom, hanem a mindennapi élet, a gazdasági fejlődés és az állampolgári bizalom alapköve,” nyilatkozta Dr. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. Hozzátette: „A rangsorban elfoglalt helyünk azt tükrözi, hogy strukturális problémák vannak a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével és a közhatalom elszámoltathatóságával.”
A kormány kommunikációja szerint azonban a rangsor politikailag motivált támadás Magyarország szuverenitása ellen. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban úgy fogalmazott: „Magyarország nem fogad el kioktatást olyan szervezetektől, amelyek ideológiai alapon értékelnek és figyelmen kívül hagyják a demokratikus választások eredményeit.”
A szakértők figyelmeztetnek, hogy a jogállamiság eróziója hosszú távon gazdasági következményekkel is járhat. A befektetői bizalom csökkenhet, és az EU-s források folyósítása továbbra is késedelmet szenvedhet. Az Európai Bizottság már most is több jogállamisági eljárást folytat Magyarországgal szemben.
A helyzet javításához átfogó reformokra lenne szükség az igazságszolgáltatás függetlenségének erősítésétől kezdve a korrupció elleni hatékonyabb fellépésig. A civil társadalom képviselői szerint a változások nélkül Magyarország tovább távolodhat az európai értékközösségtől, miközben az állampolgárok jogbiztonsága és az intézményekbe vetett bizalma tovább gyengülhet.
