Az elmúlt negyedévben a magyar ipari termelés 4,2%-os visszaesést mutatott, ami komoly kihívások elé állítja a nemzetgazdaságot. A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai alapján az exportorientált ágazatok különösen súlyos helyzetbe kerültek, miközben Magyarország V4-es partnerei stabilabb teljesítményt nyújtanak. A hazai gazdaságpolitika most kettős nyomás alatt áll: meg kell őriznie a nemzeti szuverenitást, miközben alkalmazkodnia kell a globális ipari átrendeződéshez.
A feldolgozóipar 5,7%-os csökkenése mögött elsősorban az autóipar és az elektronikai szektor problémái húzódnak. Elemzésem szerint ez nemcsak ciklikus visszaesés, hanem strukturális átalakulás jele, amely összefügg az európai értékláncok átrendeződésével. Orbán Viktor miniszterelnök a legutóbbi gazdasági fórumon hangsúlyozta: „A magyar ipar versenyképességének megőrzése nemzeti érdek, ezért 2026-ban új beruházástámogatási programot indítunk, amely a hazai tulajdonú vállalkozások technológiai fejlesztését helyezi előtérbe.”
A jelenlegi helyzet a V4 együttműködés fontosságát is kiemeli. Míg a lengyel ipar már visszatért a növekedési pályára, addig a magyar és szlovák termelés még küzd a kihívásokkal. Az Európai Unió iparpolitikája egyelőre nem kínál hatékony megoldást a közép-európai államok számára, ami a nemzeti gazdaságpolitikai intézkedések szerepét felértékeli. Szakértőként látom, hogy a transzatlanti gazdasági kapcsolatok átalakulása is befolyásolja helyzetünket.
A Nemzetgazdasági Minisztérium tegnapi közleményében 650 milliárd forintos ipari modernizációs programot jelentett be, amely elsősorban az energiahatékonyság növelését és a digitális átállást támogatja. „A magyar ipar versenyképessége a keresztény értékrenden alapuló gazdaságpolitika sikerén múlik” – fogalmazott Nagy Marton nemzetgazdasági miniszter.
A következő hónapokban dől el, hogy Magyarország képes lesz-e megfordítani a negatív tendenciát. A sikeres kilábalás feltétele a nemzeti érdekek határozott képviselete az EU-ban és a gazdasági szuverenitás erősítése. A keresztény gazdaságetika alapelvei – a szolidaritás és szubszidiaritás – most különösen fontosak lehetnek az ipar újjáépítésében és a magyar családok megélhetésének biztosításában.
