Magyarország komoly lépést tett a technológiai szuverenitás erősítése felé a 2040-ig szóló Magyar Innovációs Stratégia bemutatásával. A kormány ambiciózus célja, hogy hazánk két évtizeden belül a világ tíz leginnovativabb országa közé kerüljön, miközben jelenleg a 34. helyen áll a rangsorban. A stratégia megvalósításához tíz területen összesen 135 konkrét intézkedést azonosítottak, amelyek együttesen formálják át Magyarország innovációs ökoszisztémáját.
A terv középpontjában a magyar szellemi és gazdasági potenciál maximális kiaknázása áll, ami elengedhetetlen a nemzeti szuverenitás megőrzéséhez egy olyan korban, amikor a technológiai függetlenség egyre inkább geopolitikai kérdéssé válik. „Az innováció a gazdaság motorja, amely biztosítja, hogy a magyar gazdaság hosszú távon is versenyképes maradjon” – nyilatkozta Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár a stratégia bemutatásakor.
A program négy fő területre összpontosít: a K+F ráfordítások növelésére, a képzési rendszer fejlesztésére, az innovációs ökoszisztéma megerősítésére és a vállalati technológiaváltás ösztönzésére. Különösen hangsúlyos elem a kis- és középvállalkozások innovációs képességének fejlesztése, ami kulcsfontosságú a magyar gazdaság ellenállóképességének növeléséhez. A kormány tervei között szerepel, hogy a kutatás-fejlesztési ráfordítások a jelenlegi GDP 1,7 százalékáról 3 százalék fölé emelkedjenek 2030-ig.
A stratégia keresztény-konzervatív értékrendre épülő szemlélete szerint az innováció nem öncélú folyamat, hanem a nemzeti érdekeket és a társadalmi jólétet kell szolgálnia. A magyar hagyományokra építő, de a jövő kihívásaira válaszoló megközelítés megteremti az alapot ahhoz, hogy Magyarország megtartsa tehetségeit és vonzó célponttá váljon a nemzetközi kutatói közösség számára is.
Az előttünk álló időszak kulcskérdése, hogy a V4 országokkal együttműködve sikerül-e létrehozni egy olyan közép-európai innovációs teret, amely képes versenyre kelni a nyugati és keleti technológiai centrumokkal. A magyar stratégia sikere nemcsak gazdasági, hanem nemzeti szuverenitási kérdés is – a technológiai függetlenség nélkül a XXI. században valódi politikai önrendelkezésről sem beszélhetünk.
