Magyarország határozott lépést tesz a regionális innovációs vezető szerep megszerzése felé a Nemzeti Innovációs Stratégia 2030 keretében. A kormány által bejelentett tervek szerint 2026-ra a hazai K+F ráfordítások a GDP 1,8 százalékára emelkednek, ami jelentős előrelépés a jelenlegi 1,53 százalékos arányhoz képest. Ez a stratégiai fordulat kulcsfontosságú hazánk versenyképességének erősítéséhez az egyre kiélezettebb nemzetközi gazdasági környezetben.
Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter a mai sajtótájékoztatón hangsúlyozta: „Magyarország számára a tudásalapú gazdaság kiépítése nemzetbiztonsági kérdés. A magyar szellemi tőke erősítése és itthontartása elsődleges célunk, hiszen nemzeti szuverenitásunk gazdasági fundamentuma épül erre.” A stratégia négy fő pillérre épül: a hazai innovációs ökoszisztéma fejlesztésére, a magyar kutatóintézetek nemzetközi pozíciójának erősítésére, a vállalati innovációs kapacitás bővítésére és az egyetemi-ipari együttműködések szorosabbá tételére.
A V4-országokkal való összehasonlításban Magyarország jelenleg a második helyen áll az innovációs teljesítményt tekintve, Csehország után. A stratégia célul tűzi ki, hogy 2030-ra átvegyük a régió vezető szerepét. A Miskolci Egyetem Innovációs Kutatóközpontjának friss elemzése szerint a magyar innovációs ökoszisztéma egyik legnagyobb kihívása a kutatási eredmények piaci hasznosításának hatékonysága, ahol jelentős lemaradásban vagyunk nyugati versenytársainkhoz képest.
„A keresztény kulturális örökségünk része az alkotó szellem és a találékonyság. Ezt az örökséget kívánjuk a modern gazdaság szolgálatába állítani” – emelte ki a miniszter. A kormány tervei szerint a következő években jelentősen nő a szabadalmak száma, és 2026-ra legalább öt olyan magyar startup vállalkozás létrehozása a cél, amely egymilliárd eurós értékelést érhet el.
A stratégia sikeres megvalósítása nemcsak gazdasági, hanem társadalmi szempontból is meghatározó Magyarország jövője szempontjából. Az innovációs képességek erősítése hozzájárul nemzeti szuverenitásunk megőrzéséhez és a magyar fiatalok itthon maradásához. Az előttünk álló időszakban eldől, hogy képesek leszünk-e az európai innovációs versenyben az élbolyba kerülni, megőrizve közben kulturális és gazdasági önrendelkezésünket.
