A magyar innovációs ökoszisztéma jelentős kihívásokkal néz szembe 2024-ben, miközben a globális versenyképességi mutatók egyre fontosabbá válnak. Az Európai Innovációs Eredménytábla legfrissebb adatai szerint Magyarország továbbra is a „mérsékelt innovátorok” csoportjába tartozik, elmaradva a V4-es országok átlagától is. A hazai K+F kiadások a GDP 1,6%-át teszik ki, ami jelentősen elmarad a 2030-ra kitűzött 3%-os céltól.
Az innovációs lemaradás különösen aggasztó a kis- és középvállalkozások szempontjából. „A magyar KKV-k mindössze 20%-a végez innovációs tevékenységet, szemben az uniós 34%-os átlaggal,” nyilatkozta dr. Nagy Ádám, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal vezető elemzője. A szakadék csökkentése érdekében idén 220 milliárd forint értékű támogatási program indul hazai forrásból, kiegészítve az uniós forrásokat.
A befektetői szempontból különösen figyelemreméltó, hogy a hazai startupok finanszírozása továbbra is gyermekcipőben jár. Míg a kockázati tőkebefektetések értéke Nyugat-Európában folyamatosan nő, Magyarországon a befektetések koncentrálódnak, és a korai fázisú finanszírozás különösen nehézkes. Pénzügyi elemzőként látom, hogy ez komoly versenyhátrány a növekedési potenciállal rendelkező hazai vállalkozások számára.
Biztató jel azonban, hogy egyes szektorokban – különösen az információtechnológia, gyógyszeripar és járműipar területén – világszínvonalú hazai innovációk születnek. A mesterséges intelligencia alkalmazásában pedig az ország a régió élmezőnyébe tartozik a Magyar Nemzeti Bank friss elemzése szerint.
A jövőre nézve kulcsfontosságú lesz az egyetemi-ipari együttműködések erősítése és a kutatás-fejlesztési ökoszisztéma hatékonyabbá tétele. Magyarország innovációs felzárkózása nemcsak gazdasági szükségszerűség, hanem nemzeti érdek is, hiszen csak így biztosíthatjuk családjaink jólétét és az ország hosszú távú versenyképességét a gyorsan változó világgazdaságban.
