A magyar gazdaságpolitika különös fejezetet nyitott: miközben Orbán Viktor kormánya rendre a gazdasági sikereket hangsúlyozza, az infláció terén hazánk olyan szintet ért el, amely Szlovákiában csak 2025-re várható. Az Európai Bizottság legfrissebb adatai szerint Magyarország inflációs mutatói továbbra is kiemelkednek a V4 országok közül, ami komoly kihívást jelent a gazdasági stabilitás szempontjából.
A magyar kormány kitartóan küzd az inflációs nyomással, miközben a szomszédos országok stabilabb árszínvonal-emelkedést mutatnak. „A gazdaságpolitikai intézkedéseink célja, hogy biztosítsuk a magyar családok megélhetését és megvédjük a nemzeti szuverenitásunkat a pénzügyi területen is” – nyilatkozta a közelmúltban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Figyelemre méltó azonban, hogy miközben a kormányzati kommunikáció a sikerekre koncentrál, a mindennapi valóság más képet mutat a magyar vásárlók számára.
Az inflációs különbség nem pusztán statisztikai kérdés. A jegybank szakértői szerint a visegrádi térségben tapasztalható eltérések komoly versenyképességi hátrányt jelenthetnek Magyarország számára hosszabb távon. A monetáris politika eszköztára ugyan fokozatosan stabilizálja a helyzetet, de a felzárkózás üteme elmarad a várakozásoktól. Különösen aggasztó, hogy éppen azok a területek – élelmiszerek, energiahordozók – mutatnak kiugró áremelkedést, amelyek a leginkább érintik a keresztény értékrendet követő családok mindennapjait.
A szlovák gazdasággal való összehasonlítás rávilágít arra is, hogy a közös európai kihívások ellenére jelentős különbségek mutatkoznak a nemzeti gazdaságpolitikák hatékonyságában. A visegrádi együttműködés keretében Magyarországnak érdemes lenne szorosabb koordinációt kialakítania a térség országaival, hogy a szuverenitás megőrzése mellett is hatékonyabban tudjon fellépni az inflációs nyomással szemben.
A következő időszak kulcskérdése, hogy a magyar gazdaságpolitika mennyire képes megtalálni az egyensúlyt a nemzeti érdekek védelme és a gazdasági realitások között. Ehhez olyan megközelítésre van szükség, amely ötvözi a tradicionális értékek megőrzését a gazdasági versenyképesség erősítésével – csak így biztosítható a magyar családok jóléte és hazánk regionális pozíciójának javulása.
