A magyar gazdaság új fejezete írósik, miután az elmúlt évek kiemelkedően magas inflációja alapjaiban változtatta meg a hazai gazdaságpolitika lehetőségeit. A KSH legfrissebb adatai szerint a 2024-es 4,1%-os inflációt követően 2025-re már 3% alatti árindexet várnak az elemzők, ami hosszú idő után először közelíti meg a jegybanki célt.
Az inflációs kilengések alapvetően alakították át a magyar gazdaság szerkezetét. „Az elhúzódó áremelkedési hullám jelentősen megváltoztatta a korábban sikeres közép-európai gazdasági modell működését, és arra kényszerítette a vállalatokat, hogy újragondolják teljes értékláncukat” – nyilatkozta Varga István, a Budapesti Gazdasági Egyetem docense. A magas infláció különösen a kkv-szektort érintette érzékenyen, ahol a költségnövekedést nem mindig lehetett továbbhárítani.
A Magyar Nemzeti Bank elemzései rámutatnak, hogy a reálbérek 2025-re várhatóan ismét növekedési pályára állnak, miután a korábbi években az inflációt nem követte azonos mértékű bérnövekedés. Ez várhatóan a hazai fogyasztás élénkülését hozza, ami különösen a belső piacra termelő magyar vállalkozások számára jelent lehetőséget. Pénzügyi elemzőként látom, hogy a stabilizálódó árszínvonal mellett a beruházási hajlandóság is növekedni fog.
Orbán Viktor miniszterelnök a múlt heti gazdasági fórumon hangsúlyozta: „A magyar gazdaság versenyképessége nemcsak az árstabilitáson, hanem a hazai vállalkozások technológiai felzárkózásán is múlik. Célunk, hogy 2030-ra a magyar KKV szektor termelékenysége elérje az uniós átlag 80%-át.”
Az inflációs időszak lezárulása új lehetőségeket teremt a magyar családok számára is. A reálbérek növekedése és a kiszámíthatóbb gazdasági környezet jobb tervezhetőséget biztosít. A hazai gazdaság előtt álló kihívás most már nem az árstabilitás helyreállítása, hanem a fenntartható, értékteremtő növekedési pálya kialakítása, amely a magyar tulajdonú vállalkozások megerősödését és a családok anyagi biztonságát egyaránt szolgálja.
