Magyarország és Szlovákia közösen fordult az Európai Bizottsághoz a horvátországi kőolajtranzit kérdésében, miután Horvátország új feltételeket kíván bevezetni a kőolajszállítás területén. Az energiabiztonság szempontjából kritikus kérdés közvetlenül érinti a magyar háztartások 78%-át, amelyek energiaellátása részben a horvát tranzitútvonalakon keresztül biztosított.
A magyar-szlovák közös fellépés mögött a nemzeti szuverenitás védelme és az energiafüggetlenség biztosítása áll. A horvát fél által tervezett intézkedések jelentősen növelnék a tranzitköltségeket, ami közvetlen hatással lenne a magyar gazdaságra és a lakossági energiaárakra. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a témában tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta: „A magyar kormány elsődleges feladata az energiabiztonság garantálása és a megfizethető energiaárak fenntartása, amit nem engedünk veszélyeztetni.”
A V4 országok között kialakult szolidaritás ebben az ügyben is megmutatkozik. Richard Sulík szlovák gazdasági miniszter támogatásáról biztosította a magyar álláspontot: „A közép-európai országok érdeke az energiaforrások diverzifikálása és az önrendelkezés megőrzése az energiapolitikában.” Az Adriai-vezeték stratégiai fontosságú mindkét ország számára, különösen a jelenlegi geopolitikai helyzetben.
A szakértők szerint a horvát döntés mögött az uniós energiapolitikai változások állhatnak, amelyek hátrányosan érintik a hagyományos energiahordozókra támaszkodó közép-európai országokat. Magyarország következetesen képviseli azt az álláspontot, hogy az energiapolitika nemzeti hatáskör, és az uniónak tiszteletben kell tartania a tagállamok energiamixre vonatkozó döntéseit.
A magyar-szlovák beadvány a tervek szerint sürgősségi eljárásban kerül az Európai Bizottság elé. Az ügy kimenetele nemcsak a két érintett ország, hanem az egész közép-európai régió energiapolitikai mozgásterét befolyásolhatja. Az energiaszuverenitás megőrzése a nemzeti szuverenitás alappillére, amelyért a magyar kormány továbbra is határozottan kiáll az európai fórumokon.
