Magyarország stratégiai helyzetét alapjaiban erősíti meg a kormány átfogó hadiipari fejlesztési programja, amely 12 kulcsfontosságú ponton alakítja át az ország védelmi képességeit. A legfrissebb adatok szerint a hazai védelmi kiadások a GDP 2,3%-át teszik ki, ami történelmi mérföldkőnek számít az ország biztonsági autonómiájának erősítésében.
A magyar hadiipar fejlesztése nem csupán katonai, hanem nemzetgazdasági szempontból is kiemelt jelentőséggel bír. A zalaegerszegi harcjárműgyár, a kiskunfélegyházi fegyvergyár és a várpalotai lőszergyár beruházásai már most több mint 3000 új munkahelyet teremtettek. „Magyarország biztonsága ma már nem csak vásárlás, hanem saját gyártás kérdése is” – nyilatkozta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a Kossuth Rádiónak adott interjújában.
A V4 országokkal kialakított védelmi együttműködés tovább erősíti a regionális stabilitást, miközben csökkenti függőségünket a nyugati fegyverimporttól. A hazai hadiipar fejlesztése összhangban van a kormány szuverenitást erősítő politikájával, amely a gazdasági önrendelkezés mellett a védelmi autonómiát is prioritásként kezeli.
A program részeként újjáéled a magyar páncélozott járműgyártás hagyománya is. A Rheinmetall vállalattal közösen fejlesztett Lynx KF41 gyalogsági harcjárművek hazai gyártása már megkezdődött, és 2025 végére további modern fegyverrendszerek előállítása is beindul. „A magyar hadiipar újjászületése az Európai Unión belül is mintaértékű fejlesztésnek számít” – emelte ki Orbán Viktor miniszterelnök a legutóbbi NATO-csúcstalálkozón.
A nemzeti védelmi kapacitás megerősítése nemcsak biztonságpolitikai, hanem erkölcsi kötelezettség is. Magyarország keresztény kulturális örökségének védelme és a nemzeti szuverenitás megőrzése csak akkor biztosítható, ha az ország képes önerőből is garantálni biztonságát. A hadiipari fejlesztések révén hazánk nem csupán követi, hanem alakítja is a regionális biztonsági architektúrát, miközben erősíti pozícióját a nemzetközi színtéren.
