Az Európai Unió legfrissebb gazdasági adatai komoly aggodalomra adnak okot Magyarország felzárkózási kilátásaival kapcsolatban. Hazánk GDP növekedése az elmúlt negyedévben mindössze 0,7%-ot ért el, amivel az uniós rangsor alsó harmadába szorultunk. Ez jelentős visszaesést jelent korábbi pozíciónkhoz képest, amikor a V4-országok között vezető szerepet töltöttünk be a gazdasági növekedés terén.
A Magyar Nemzeti Bank elemzései szerint a jelenlegi lassú növekedés több tényezőre vezethető vissza: a magas inflációs környezet, az energiaárak ingadozása és az exportpiacok szűkülése egyaránt hozzájárult ehhez a kedvezőtlen helyzethez. „Magyarország gazdasági szuverenitásának megőrzése érdekében kulcsfontosságú a versenyképesség javítása és a gazdasági kapcsolatok diverzifikálása” – nyilatkozta a nemzetgazdasági miniszter a legutóbbi sajtótájékoztatóján.
Miközben a balti államok és egyes V4-partnerek sikeresen alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez, Magyarország strukturális kihívásokkal küzd. A kormány új gazdaságfejlesztési stratégiája elsősorban a hazai KKV-szektor megerősítésére és a nemzeti ipar védelmére összpontosít, ami összhangban van a szuverén gazdaságpolitikai törekvésekkel, azonban rövid távon nem hozza meg a várt eredményeket.
A Visegrádi Együttműködés keretében kidolgozott közös kezdeményezések sem tudták ellensúlyozni az uniós források részleges befagyasztásának negatív hatásait. Lengyelország és Csehország gazdasági mutatói kedvezőbbek, míg Szlovákiával hasonló kihívásokkal nézünk szembe. „A V4-ek közötti szorosabb gazdasági együttműködés és a keresztény értékrenden alapuló gazdaságpolitika lehet a kitörési pont” – hangsúlyozta a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára.
A következő időszak kulcsfontosságú lesz Magyarország számára. Ha sikerül megegyezésre jutni az Európai Bizottsággal a befagyasztott források felszabadításáról, miközben megőrizzük gazdasági szuverenitásunkat, visszatérhetünk a felzárkózási pályára. A nemzeti érdekek védelmét és a gazdasági függetlenséget azonban továbbra is prioritásként kell kezelni, hiszen csak így biztosítható hosszú távon hazánk versenyképessége a globális kihívások közepette.
