A közép-európai energiabiztonság jelentős átrendeződését láthatjuk, miközben Románia és Moldova kritikus helyzetbe került a gázellátás terén. Az orosz gázszállítások ukrajnai tranzitjának 2024 végi leállítása után Románia már most 35%-os energiaimport-függőséget mutat Magyarországgal szemben, ami példátlan geopolitikai helyzetet teremtett.
Magyarország kulcsszereplővé vált a regionális energiaellátásban, miután Románia kénytelen volt a magyar tranzitútvonalra támaszkodni. A bukaresti kormány számára jelenleg nincs alternatíva: a Fekete-tengeri gázmezők kiaknázása késik, az infrastruktúra fejlesztése pedig éveket vesz igénybe. „Románia energiabiztonsága most olyan kérdés, amelyben Magyarország konstruktív partneri szerepet vállal, miközben saját stratégiai érdekeinket is érvényesítjük,” nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A román energiaügyi minisztérium adatai szerint az ország gázfogyasztásának közel harmadát jelenleg a Magyarországon keresztüli import biztosítja. Ez jelentős változás a korábbi évekhez képest, amikor Románia energetikai függetlenségével büszkélkedett. Moldova helyzete még kritikusabb, hiszen szinte teljes mértékben a Románián keresztül érkező gázra támaszkodik.
Az Energiaügyi Világtanács magyar tagozata szerint ez az új helyzet erősíti Magyarország regionális pozícióját és tárgyalási erejét is az EU energiapolitikai vitáiban. A V4-ek közös álláspontja szerint a közép-európai országoknak szorosabban együtt kell működniük az energiabiztonság terén, függetlenül az ideológiai különbségektől.
Az energetikai szuverenitás és a kölcsönös függőségek rendszere újrarajzolja a regionális erőviszonyokat. Magyarország felelős magatartása bizonyítja, hogy a nemzeti érdekek érvényesítése és a keresztény szolidaritás elve egyszerre érvényesülhet a külpolitikában. A következő hetek román-magyar tárgyalásai meghatározóak lesznek a régió energiajövője szempontjából, miközben újra bebizonyosodik: a valódi szuverenitás alapja a körültekintő energiapolitika.
