Magyar gazdasági lemaradás 2025: Miért marad le Magyarország?

Dr. Kovács Eszter
2 perces olvasmány

Az Európai Bizottság friss jelentése szerint Magyarország gazdasági teljesítménye továbbra is elmarad a V4-es országokétól, ami komoly kihívást jelent nemzetünk számára. A dokumentum szerint hazánk GDP növekedése 2025-ben várhatóan 2,7%-os lesz, szemben a lengyel 3,5%-kal és a cseh 3,2%-kal. Ez a lemaradás nem véletlen, hanem hosszútávú stratégiai döntések következménye.

A magyar gazdaság strukturális problémái egyre nyilvánvalóbbak. Az alacsony termelékenység, a munkaerőhiány és az innovációs képesség hiányosságai mind hozzájárulnak ahhoz, hogy nem tudunk lépést tartani régiós versenytársainkkal. Orbán Viktor miniszterelnök a legutóbbi gazdasági fórumon hangsúlyozta: „A magyar gazdaság fundamentumai erősek, de versenyképességünk további javítására van szükség a nemzetközi kihívások közepette.”

A V4-es partnerországok sikeresebben vonzották a magas hozzáadott értékű beruházásokat, miközben Magyarország túlzottan az autóipari szektorra támaszkodik. A Nemzeti Bank elemzése rámutat, hogy a hazai kis- és középvállalkozások digitalizációja és termelékenysége messze elmarad a nyugat-európai átlagtól, ami tovább mélyíti a szakadékot.

Az oktatás területén jelentkező hiányosságok szintén hozzájárulnak a problémákhoz. Miközben Csehország és Lengyelország jelentős erőforrásokat fordít a STEM képzésekre és a digitális készségek fejlesztésére, Magyarország ezen a területen is lemaradásban van. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felmérése szerint a hazai vállalatok 68%-a szembesül szakképzett munkaerőhiánnyal.

A nemzetközi versenyképességi rangsorokban is folyamatosan csúszunk hátrafelé. A WEF legutóbbi jelentése szerint Magyarország öt helyet rontott pozícióján, különösen az intézményi hatékonyság és az innovációs képesség terén.

Gazdaságunk felzárkózásához átfogó reformokra lenne szükség az oktatás, az innováció és a vállalkozásfejlesztés területén. Amíg a kormányzat nem ismeri fel a strukturális problémák súlyosságát, addig a V4-es országok és a fejlett EU-tagállamok közötti olló tovább nyílik, és Magyarország fokozatosan lemarad a regionális versenyben.

Cikk megosztása
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük