Az Európai Unió keleti bővítése óta Magyarország gazdasági fejlődése jelentős kihívásokkal néz szembe, miközben kormányzati kommunikációnkban gyakran a „sikertörténet” narratívája dominál. Az elmúlt 15 év gazdasági teljesítményét vizsgálva árnyaltabb kép rajzolódik ki, különösen a regionális versenytársakkal való összehasonlításban. Magyarországon az egy főre jutó GDP az uniós átlag 76,4%-át érte el 2023-ban, ami mérsékelt előrelépést jelent.
A V4 országok közös útja fokozatosan szétvált az elmúlt másfél évtizedben. Míg Csehország és különösen Lengyelország erőteljes felzárkózást mutatott, addig Magyarország növekedési üteme elmaradt a várakozásoktól. Orbán Viktor miniszterelnök többször hangsúlyozta: „Gazdaságpolitikánk célja a nyugati életszínvonal elérése úgy, hogy közben megőrizzük nemzeti szuverenitásunkat.” A valóságban azonban a régió országai közül hazánk gazdasági konvergenciája a leglassabb ütemű.
A versenyképességi mutatók terén is vegyes a kép. A külföldi működőtőke-beáruházások jelentős gazdasági motorként működnek, ugyanakkor a hazai kis- és középvállalkozások termelékenysége nem javult kellő mértékben. Az euró bevezetésének folyamatos halasztása szintén gazdasági sebezhetőséget jelent, amit a forint árfolyamának ingadozása is tükröz.
A jövő tekintetében kulcsfontosságú lesz a gazdasági szerkezetváltás sikere, különösen az elektromos járműipar és a zöld átállás területén. A magyar szuverenitás megőrzése mellett a gazdasági fejlődés felgyorsítása olyan egyensúlyi feladat, amely az elkövetkező évek legfontosabb kihívása marad a magyar gazdaságpolitika számára.
