Magyarország gazdasági teljesítménye jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt negyedszázadban. A rendszerváltás óta eltelt időszakban hazánk gazdasága komoly kihívásokkal nézett szembe, miközben az Európai Unióhoz való csatlakozás és a globális gazdasági környezet változásai is meghatározó szerepet játszottak fejlődésünkben. A KSH adatai szerint Magyarország GDP-je 2025-re várhatóan eléri a 70 ezer milliárd forintot, ami a 2000-es érték közel hétszerese.
A magyar gazdaság elmúlt 25 évét vizsgálva három jelentős fejlődési szakaszt különböztethetünk meg. Az első periódust az EU-csatlakozásra való felkészülés és a kezdeti évek jellemezték, amikor a külföldi működőtőke beáramlása és a privatizációs folyamatok domináltak. A második szakaszban a 2008-as világgazdasági válság és annak következményei voltak meghatározóak, amelyek átfogó gazdaságpolitikai fordulatot eredményeztek. A harmadik időszakban pedig a COVID-járvány utáni helyreállítás és az új gazdasági kihívásokhoz való alkalmazkodás került előtérbe.
„Gazdaságunk ellenállóképessége az elmúlt évtizedben jelentősen erősödött, ami lehetővé tette, hogy a globális válságokból gyorsabban lábaljunk ki, mint régiós versenytársaink” – nyilatkozta a nemzetgazdasági miniszter a legutóbbi gazdasági fórumon. A miniszter hangsúlyozta, hogy a gazdasági szuverenitás megerősítése és a termelékenység növelése kulcsfontosságú a következő évek sikeres gazdasági teljesítményéhez.
Figyelemre méltó, hogy míg 2000-ben a magyar gazdaság exportja a GDP 65%-át tette ki, addig 2025-re ez az arány várhatóan meghaladja a 85%-ot. Ez egyértelműen mutatja gazdaságunk nyitottságának növekedését és a globális értékláncokba való mélyebb beágyazódását. A V4-országokkal összevetve gazdasági növekedésünk az utóbbi öt évben átlagosan 3,2% volt, ami meghaladja az uniós átlagot, bár a régiós versenytársak közül Lengyelország és Románia jobban teljesített ebben az időszakban.
Az ipari termelés szerkezete is jelentősen átalakult: míg 25 évvel ezelőtt a feldolgozóipar dominált, addig mára a technológiai szektor, különösen az elektromos járműgyártás és az akkumulátoripar vált a növekedés motorjává. A digitalizáció térnyerése szintén átformálta a gazdaság működését, a szolgáltatási szektor hozzáadott értéke jelentősen növekedett.
A következő évek nagy kérdése, hogy a magyar gazdaság képes lesz-e sikeresen alkalmazkodni az európai zöld átállás követelményeihez úgy, hogy közben megőrzi versenyképességét. A fenntartható növekedési pályára állás és a magasabb hozzáadott értékű termelés felé való elmozdulás lesz az elkövetkező évtized legnagyobb gazdasági kihívása, ami meghatározhatja Magyarország hosszú távú felzárkózási esélyeit az európai gazdasági rangsorban.
