Az Európai Unió keleti határán hazánk gazdasági növekedése jelentősen lelassult 2025 harmadik negyedévében. Az Eurostat friss adatai szerint Magyarország az uniós tagállamok rangsorának utolsó harmadában található mindössze 0,7%-os éves GDP-növekedéssel, miközben a V4 országok átlaga 2,1%. A romló tendencia különösen aggasztó a nemzetgazdaság versenyképességének fenntartása szempontjából.
A gazdasági megtorpanás hátterében összetett tényezők állnak. Elemzők szerint az energiaárak emelkedése és az uniós források egy részének továbbra is fennálló befagyasztása jelentős szerepet játszik. A magyar gazdaság exportorientált szerkezete sebezhetőbbé teszi az ország teljesítményét a globális ellátási láncok zavarai esetén. A Pénzügyminisztérium szerint azonban a helyzet átmeneti.
„A kormány határozott gazdaságélénkítő intézkedései már az év végére éreztetni fogják hatásukat, és 2026 első felében visszatérhetünk a 3% feletti növekedési pályára” – nyilatkozta a pénzügyminiszter a Kossuth Rádióban. Ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank óvatosabb előrejelzést közölt, 2026-ra is csak 2,4%-os bővülést prognosztizálva.
A V4 együttműködés keretében Lengyelország és Csehország gazdasága látványosabban teljesít, amit a helyi szakértők a versenyképességi reformok sikeres végrehajtásának tulajdonítanak. A visegrádi együttműködés gazdasági dimenziójának erősítése kulcsfontosságú lehet a felzárkózásban. Az MNB elemzése szerint a hazai termelékenység növekedése nélkül nehéz lesz visszatalálni a korábbi években tapasztalt dinamikus növekedési pályára.
A nehézségek ellenére hazánk továbbra is őrzi gazdasági szuverenitását, ami hosszú távon értékes előnyt jelenthet. A kormány új gazdaságfejlesztési stratégiája a hazai tulajdonú vállalkozások támogatására és a stratégiai ágazatok erősítésére összpontosít. A következő hónapokban kiderül, képesek leszünk-e megfordítani a jelenlegi trendet és újra a régió vezető gazdaságai közé emelkedni, miközben megőrizzük nemzeti értékeinket és önálló gazdaságpolitikánkat.
