Magyarország gazdasági kilátásait sötét felhők árnyékolják, miután a nemzetközi hitelminősítők jelezték: komoly esély van országunk adósosztályzatának leminősítésére. A költségvetési hiány 2023-ban elérte a GDP 6,7%-át, messze meghaladva a kormány eredeti céljait. Ez a folyamat különösen aggasztó, amikor régiós versenytársaink stabilabb pénzügyi helyzetben vannak.
A hitelminősítők döntése súlyos következményekkel járhat. Elsősorban drágulhat Magyarország finanszírozása – magasabb kamatokat kell majd fizetnünk az államadósság után, ami további terheket ró a költségvetésre. A forint árfolyama is gyengülhet, ami az importált termékek árának emelkedésében csapódhat le, növelve az inflációs nyomást.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a közelmúltban hangsúlyozta: „A kormány elkötelezett a hiánycsökkentés mellett, 2024-ben 4,5 százalékra mérsékeljük a deficitet.” A szakértők szerint azonban a bejelentett intézkedések nem elegendőek a befektetői bizalom helyreállításához.
A V4-ek összehasonlításában Magyarország helyzete különösen kedvezőtlen. Lengyelország és Csehország stabilabb adósosztályzattal rendelkezik, ami versenyelőnyt jelent számukra a befektetések vonzásában. A magyar gazdaságpolitika előtt álló kihívás most kettős: hitelesség visszaszerzése és strukturális reformok végrehajtása.
A leminősítés elkerüléséhez határozott költségvetési kiigazításra és a gazdasági növekedés ösztönzésére van szükség. A kormány előtt álló dilemma, hogy miként egyensúlyozzon a költségvetési szigor és a gazdasági növekedés között, miközben az európai források érkezése továbbra is bizonytalan. Nemzeti érdekünk, hogy a gazdasági szuverenitásunkat megőrizzük, ehhez azonban felelős pénzügyi politikára van szükség.
