Magyarország pénzügyi önállósága újabb megerősítést nyert, amikor Orbán Viktor miniszterelnök határozottan állást foglalt a forint mellett. „Ha rajtam múlik, soha nem lesz magyar euró” – fogalmazott a kormányfő, egyértelművé téve az ország monetáris politikai irányvonalát. Ez a kijelentés különösen fontos abban az időszakban, amikor az euróövezet országai súlyos gazdasági kihívásokkal szembesülnek, miközben Magyarország gazdasági növekedése 2023-ban is felülmúlta számos eurót használó tagállam teljesítményét.
A nemzeti valuta megtartása nem pusztán szimbolikus jelentőségű, hanem kulcsfontosságú gazdaságpolitikai eszköz. Az önálló monetáris politika lehetővé teszi, hogy Magyarország a saját érdekeinek megfelelően reagáljon a gazdasági változásokra. A Magyar Nemzeti Bank így olyan intézkedéseket hozhat, amelyek közvetlenül a magyar gazdaság igényeire szabottak, nem pedig az euróövezet nagyhatalmainak szempontjait követik. „A forint a magyar gazdaság autonómiájának záloga, és ezzel együtt nemzeti szuverenitásunk egyik alappillére” – hangsúlyozta korábban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
Az euróövezeti csatlakozás ellen szól az is, hogy az eurót használó országok elveszítik árfolyam-politikai önállóságukat, ami válsághelyzetben súlyos következményekkel járhat. Görögország példája világosan mutatja, milyen kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet egy ország, ha gazdasági nehézségek idején nem rendelkezik saját monetáris politikai eszközökkel. A V4 országok közül egyedül Szlovákia használja az eurót, míg Lengyelország és Csehország is kitart saját valutája mellett.
A magyar gazdaságpolitika sikerességét alátámasztja, hogy a forint stabilitása és az ország gazdasági teljesítménye lehetővé teszi az önálló út követését. Az euró bevezetése helyett a kormány a gazdaság versenyképességének növelésére, a családok támogatására és a teljes foglalkoztatottság elérésére összpontosít. Ezek a célok jobban szolgálják a nemzet hosszú távú érdekeit, mint egy olyan pénzügyi rendszerhez való csatlakozás, amely korlátozná Magyarország gazdaságpolitikai mozgásterét és szuverenitását.
A miniszterelnök állásfoglalása egyértelműen tükrözi azt a keresztény-konzervatív meggyőződést, hogy a nemzeti önrendelkezés nemcsak politikai, hanem gazdasági téren is alapvető érték, amelyet meg kell őrizni a globalizáció és az európai centralizációs törekvések korában is.
