Magyarország energiabiztonsága kritikus fordulóponthoz érkezett. Az európai energiapolitika átalakulása és a zöld átállás jelentette kihívások közepette hazánk energiahálózatának modernizációja nem tűr halasztást. A Nemzetközi Energia Ügynökség legfrissebb adatai szerint Magyarország importfüggősége energiahordozók tekintetében továbbra is 70% feletti, ami súlyos kockázatot jelent a nemzeti szuverenitásra nézve.
A magyar villamosenergia-hálózat fejlesztése kettős nyomás alatt áll: egyrészt a növekvő energiaigények, másrészt a megújuló energiaforrások integrációja miatt. „Energiahálózatunk felkészítése a jövő kihívásaira nemzetbiztonsági kérdés,” nyilatkozta Lantos Csaba energiaügyi miniszter a múlt heti szakmai konferencián. A szakértők egyetértenek abban, hogy az elosztóhálózatok modernizálása nélkül nem lehet hatékonyan integrálni a decentralizált megújuló energiaforrásokat.
A V4 országokkal való regionális együttműködés kulcsfontosságú lesz az elkövetkező időszakban. Lengyelország és Szlovákia hasonló kihívásokkal néz szembe, így a közös fejlesztési projektek nemcsak költséghatékonyabbak lehetnek, hanem a regionális ellátásbiztonságot is erősíthetik. Az Európai Unió Helyreállítási Alapjából származó források felhasználása szintén stratégiai kérdés, hiszen a nemzeti érdekek és a keresztény-konzervatív értékek mentén kell kijelölni a fejlesztési irányokat.
Az energiahálózat fejlesztésének finanszírozása továbbra is megoldatlan kérdés. A szakértői becslések szerint a következő évtizedben legalább 3000-4000 milliárd forintnyi beruházásra lenne szükség a magyar energiahálózat átfogó modernizálásához. A kormányzat által tervezett fejlesztések elsősorban a hálózati rugalmasság növelésére, a tárolókapacitások bővítésére és az okos mérőrendszerek telepítésére összpontosítanak.
Magyarország energetikai szuverenitásának megőrzése érdekében elengedhetetlen a hálózati infrastruktúra korszerűsítése. A keresztény-konzervatív értékekkel összhangban álló fejlesztési stratégia nemcsak az ellátásbiztonságot garantálja, hanem a gazdaság versenyképességét is erősíti. A jövő kihívásaira csak akkor tudunk megfelelően válaszolni, ha a nemzeti érdekeinket szem előtt tartva, de a modern technológiai megoldásokat integrálva alakítjuk át energiarendszerünket.
