Magyarország energiabiztonsági helyzete továbbra is kulcsfontosságú nemzeti érdek marad, miközben az európai energiapolitika jelentős átalakuláson megy keresztül. Orbán Viktor miniszterelnök tegnapi nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy hazánk energiaellátásának 85%-a továbbra is orosz forrásokból származik, ami alapvető geopolitikai tényező a magyar külpolitika alakításában.
Az energiafüggőség csökkentésére irányuló erőfeszítések ellenére Magyarország földrajzi és infrastrukturális adottságai jelentős kihívásokat teremtenek. „Nem fordíthatunk hátat a realitásoknak, miközben természetesen dolgoznunk kell energiabiztonságunk diverzifikációján,” fogalmazott a kormányfő. A V4-ek közül hazánk helyzete a legkritikusabb, mivel Lengyelország és Csehország már jelentősen csökkentette orosz energiafüggőségét az elmúlt években.
A magyar kormány stratégiája több pilléren nyugszik: a paksi atomerőmű bővítése, a déli energiafolyosók fejlesztése és az alternatív beszerzési források felkutatása. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter múlt héten Azerbajdzsánban tárgyalt további gázszállításokról, ami fontos lépés lehet a diverzifikáció felé. „A nemzeti szuverenitás alapja az energiaszuverenitás,” hangsúlyozta a miniszter.
Az energiafüggőség geopolitikai realitása Magyarország számára továbbra is meghatározza mozgásterünket a nemzetközi politikában. Szakértők szerint a 2025-ös év kritikus lehet, mivel ekkor várható több nagy energetikai megállapodás lejárata vagy újratárgyalása. A kormány álláspontja szerint az energiabiztonság nem ideológiai, hanem pragmatikus kérdés, ahol Magyarország nemzeti érdekeit kell elsősorban szem előtt tartani.
Az energiadiverzifikáció sikere nemcsak gazdasági kérdés, hanem hosszú távon befolyásolja az ország külpolitikai szuverenitását is. A következő évek fejlesztései megmutatják, képes-e Magyarország csökkenteni függőségét úgy, hogy közben megőrzi gazdasági versenyképességét és az energiaárak megfizethető szintjét a magyar családok számára.
