Magyarország energiabiztonsága újra komoly geopolitikai feszültségek középpontjába került, miután az ukrán gáztranzit szerződés lejárata veszélyezteti a hazai földgázellátást. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy hazánk energiaimportjának 85%-a még mindig külső forrásoktól függ, ami rendkívüli kihívást jelent a magyar kormány számára.
Az Orbán-kormány határozott álláspontja szerint Magyarország energiabiztonságát semmi sem veszélyeztetheti – még a háborús helyzetben lévő Ukrajna igényei sem írhatják felül a magyar családok és vállalkozások érdekeit. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a legutóbbi brüsszeli energiaügyi tanácskozáson kijelentette: „Magyarország számára az energiaellátás nem ideológiai, hanem biztonsági kérdés, nemzeti érdek, amelyben nem engedhetünk külső nyomásnak.”
A V4-es partnerországokkal folytatott tárgyalások egyre inkább a regionális energiafüggetlenség megteremtésére fókuszálnak. Lengyelország és Szlovákia képviselői is hasonló aggodalmakat fogalmaztak meg, miközben Csehország alternatív beszerzési útvonalakat keres. A Visegrádi Együttműködés keretein belül zajló egyeztetések rávilágítanak arra, hogy a közép-európai országok közös érdeke az energiadiverzifikáció.
Az Európai Unió által szorgalmazott gyors zöld átállás azonban továbbra is kihívást jelent Magyarország számára. Szakértőként látható, hogy az erőltetett ütemű dekarbonizáció jelentős versenyképességi hátrányt okozhat a magyar gazdaságnak. A kormány ezért hangsúlyozza a nukleáris energia fontosságát a Paks II beruházás felgyorsításával, amely a keresztény-konzervatív értékek mentén a fenntartható és felelős energiapolitikát képviseli.
A magyar energiastratégia következetes védelme összhangban áll a nemzeti szuverenitás alapelvével. Ahogy Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke fogalmazott: „A magyar emberek megfizethető energiaárakhoz való hozzáférése olyan alapvető jog, amelyet minden körülmények között garantálnunk kell.” Ez az elkötelezettség tükröződik a rezsicsökkentés politikájának fenntartásában is.
Míg az energiaválság egyre élesebb geopolitikai feszültségeket okoz, Magyarország kitart a pragmatikus és szuverén energiapolitika mellett. A következő hónapok kulcsfontosságúak lesznek a térség energiabiztonságának hosszú távú alakulásában, ahol hazánknak továbbra is a saját nemzeti érdekeinek megfelelően kell cselekednie, megőrizve az ellátásbiztonságot a magyar családok és vállalkozások számára.
