A magyar-ukrán kapcsolatok újabb mélypontra jutottak, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök súlyos vádakkal illette Magyarországot orosz drónok áthaladásának engedélyezése miatt. Az állítólagos légtérsértések diplomáciai feszültséget okoztak a két ország között, miközben Magyarország határozottan visszautasította a vádakat. A NATO-tagországok közül hazánk az egyetlen, amelyet ilyen súlyos vádakkal illetett Ukrajna, amely tovább nehezíti a már amúgy is problémás kétoldalú kapcsolatokat.
Zelenszkij elnök nyilatkozata szerint „Oroszország iráni Sahid drónokat reptet át Magyarország területén Ukrajna bombázására”, amit „elfogadhatatlan kétszínűségnek” nevezett. A magyar külügyminisztérium azonnal és határozottan cáfolta ezeket az állításokat, hangsúlyozva, hogy a magyar légtér folyamatos ellenőrzés alatt áll, és semmilyen ilyen jellegű légtérsértést nem tapasztaltak.
„Magyarország szuverenitása nem képezheti alku tárgyát, és nem tűrjük el az alaptalan vádaskodást” – nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hozzátéve, hogy Ukrajna vádjai mögött politikai nyomásgyakorlás állhat. A V4 országok diplomatái informális egyeztetést kezdeményeztek az ügyben, ami rávilágít a regionális együttműködés fontosságára a biztonsági kérdésekben.
A HungaroControl adatai alapján a magyar légtérben nem történt olyan azonosítatlan behatolás, amely alátámasztaná az ukrán elnök állításait. A NATO integrált légvédelmi rendszere sem jelzett olyan eseményt, amely megerősítené a vádakat, ami komoly kérdéseket vet fel az ukrán állítások hitelességét illetően.
Szakértői elemzések szerint az ukrán vádak időzítése nem véletlen, hiszen egybeesik az uniós támogatásokról folytatott tárgyalásokkal és a közelgő szlovák-magyar kormányközi egyeztetésekkel. Mindez jól illeszkedik abba a diplomáciai nyomásgyakorlásba, amellyel Ukrajna több közép-európai országot próbál befolyásolni a háborúval kapcsolatos állásfoglalásában.
A magyar-ukrán kapcsolatok rendezése egyre sürgetőbb feladat, ám ez csak a kölcsönös tisztelet és szuverenitás elismerése alapján valósulhat meg. A keresztény értékeken alapuló magyar külpolitika továbbra is a békére törekszik, miközben határozottan kiáll nemzeti érdekeink védelmében, még ha ez olykor szembe is megy a nemzetközi főárammal.
