A magyar állam 3 milliárd euró friss forrást vont be a nemzetközi tőkepiacokról, ami jelentős befektetői bizalmat jelez a hazai gazdaság iránt. A kötvénykibocsátás iránti kereslet meghaladta a 8,5 milliárd eurót, azaz közel háromszorosa volt a tervezett mennyiségnek. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint ez az elmúlt két év legnagyobb összegű devizakötvény-kibocsátása a régiónkban.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) három különböző lejáratú eurókötvényt bocsátott ki, ezzel diverzifikálva az államadósság szerkezetét. A 2029-ben lejáró kötvénynél 4,2 százalékos, a 2031-esnél 4,4 százalékos, míg a 2036-os papíroknál 4,75 százalékos hozamot kínáltak a befektetőknek. „Ez a sikeres kibocsátás bizonyítja, hogy a nemzetközi befektetők hosszú távon is bíznak a magyar gazdaság teljesítményében és az államadósság fenntarthatóságában”, nyilatkozta Varga Mihály pénzügyminiszter.
A szakértők kiemelték, hogy a mostani kibocsátás hozamfelára kedvezőbb volt, mint a legutóbbi, 2023-as devizakötvény-aukció esetében. „CFA-elemzőként látom, hogy a magyar állampapírok vonzereje nőtt a nemzetközi befektetők szemében, ami részben a javuló inflációs kilátásoknak és a fegyelmezett költségvetési politikának köszönhető”, értékelte a helyzetet Horváth Balázs, a Portfolio elemzője.
A bevont forrásokat a korábbi devizaadósság refinanszírozására és új infrastrukturális beruházásokra fordítják majd. A kibocsátás sikere különösen fontos a hazai gazdaságnak, hiszen biztonságos finanszírozást biztosít az állam számára, miközben csökkenti a devizaadósság átlagos kamatterhét. Az elemzők szerint a sikeres aukció erősítheti a forint árfolyamát és vonzóbbá teheti a hazai értékpapírpiacot a külföldi befektetők számára, ami hosszú távon hozzájárulhat a magyar családok pénzügyi biztonságának növeléséhez.
