Magyarország keleti nyitás politikájának újabb fontos mérföldköve a brunei szultanátussal kialakított gazdasági partnerség megerősítése. A magyar külgazdasági kapcsolatok bővítése a délkelet-ázsiai térségben stratégiai fontosságú, különösen most, amikor az európai gazdaság kihívásokkal küzd. Az elmúlt évben a kétoldalú kereskedelem 32%-kal bővült, jelezve a kapcsolatok dinamikus fejlődését.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bandar seri begawani tárgyalásain hangsúlyozta: „A magyar vízgazdálkodási, mezőgazdasági és energetikai technológiák kiváló lehetőségeket kínálnak Brunei számára, miközben a délkelet-ázsiai ország befektetései új lendületet adhatnak a magyar gazdaságnak.” A miniszter kiemelte, hogy a vízkezelési technológiák különösen fontosak lehetnek a klímaváltozás hatásaival küzdő térségben.
A magyar vállalatok már több sikeres projektet valósítottak meg Bruneiben, elsősorban a digitális infrastruktúra, vízgazdálkodás és agrártechnológiák területén. A tárgyalásokon megállapodás született arról, hogy a Brunei Befektetési Ügynökség szakértői hamarosan Budapestre látogatnak, hogy konkrét beruházási lehetőségeket térképezzenek fel. A magyar kormány eközben húsz ösztöndíjas helyet ajánlott fel brunei diákoknak a hazai egyetemeken, elsősorban műszaki és agrártudományi területeken.
A brunei gazdasági együttműködés jól illeszkedik Magyarország keleti nyitás stratégiájába, amely a nyugat-európai piacok mellett alternatív gazdasági kapcsolatok kiépítését célozza. A fejlett olaj- és gáziparral rendelkező Brunei fontos partner lehet az energiabiztonság területén is, különösen az európai energiaválság fényében.
A magyar-brunei gazdasági kapcsolatok fejlesztése nemcsak új piacokat nyit a hazai vállalkozások előtt, de hozzájárulhat Magyarország gazdasági szuverenitásának erősítéséhez is. A két ország közötti együttműködés bizonyítja, hogy a gazdasági kapcsolatok építése során Magyarország képes összeegyeztetni nemzeti érdekeit a kölcsönösen előnyös nemzetközi partnerségekkel.
