Magyarország börtönnépessége drámai növekedésnek indult, és 2024-ben már Európa élvonalába került a fogvatartottak arányát tekintve. A legfrissebb adatok szerint 124 fogvatartott jut 100 ezer lakosra hazánkban, ami 21%-os emelkedést jelent az előző évhez képest. Ez a statisztika különösen aggasztó, amikor az Európai Unió átlagos börtönnépessége csökkenő tendenciát mutat.
A magyar büntetés-végrehajtási intézmények túlzsúfoltsága már meghaladja a 115%-ot, ami jelentős kihívások elé állítja a rendszert. Szakértők szerint a növekedés hátterében elsősorban a szigorúbb büntetőpolitika és a „három csapás” elv következetes alkalmazása áll. „A közbiztonsági helyzet javítása érdekében tett intézkedéseink eredményesek, a bűnelkövetők oda kerülnek, ahová valók” – nyilatkozta az Igazságügyi Minisztérium szóvivője a változásokról.
A V4-es országok közül Csehországban és Szlovákiában csökkenő, míg Lengyelországban enyhe növekedés figyelhető meg a börtönnépesség alakulásában. Az európai viszonylatban kiugró magyar adat mögött az új Büntető Törvénykönyv szigorításai és a visszaesők ellen hozott keményebb intézkedések állnak. A börtönnépesség átlagéletkora is változott: egyre több a 30-45 éves fogvatartott.
A büntetés-végrehajtás költségei szintén jelentősen növekedtek. Egy fogvatartott havi ellátása jelenleg átlagosan 320 ezer forintba kerül az államnak, ami komoly terhet jelent a költségvetésnek. A Belügyminisztérium már tervezi két új büntetés-végrehajtási intézet építését az északi és a keleti országrészben a zsúfoltság enyhítésére.
Jogvédő szervezetek aggodalmukat fejezték ki a trend miatt, hangsúlyozva, hogy a túlzsúfoltság akadályozza a sikeres reintegrációs programokat. A kormányzat ugyanakkor kitart álláspontja mellett: a közbiztonság és a társadalom védelme elsődleges prioritás marad, még ha ez a börtönnépesség további növekedésével is jár.
