Az Európai Unión belüli bérszakadék folyamatosan csökken, és Magyarország határozott lépéseket tesz felfelé a rangsorban. A legfrissebb Eurostat adatok szerint a magyar átlagbérek már megelőzik több tagállam, köztük Bulgária, Románia és Lettország bérszintjét. A minimálbér 2025-re 266.800 forintra emelkedett, ami 2010-hez képest közel háromszoros növekedést jelent, miközben a reálbérek emelkedése is tartós trenddé vált.
A magyar gazdaságpolitika sikerét jelzi, hogy a béremelkedés nem rontotta a versenyképességet. Orbán Viktor miniszterelnök nemrég kiemelte: „Célunk, hogy 2030-ra az EU átlagának 90 százalékát érjük el a bérek tekintetében, miközben megőrizzük gazdaságunk növekedési potenciálját”. Az elemzők szerint ez reális célkitűzés, különösen a high-tech iparágakban zajló beruházási hullám fényében, amely minőségi munkahelyeket teremt.
A V4 országok közül Csehország és Szlovákia még magasabb bérszintet mutat, de a különbség fokozatosan csökken. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter hangsúlyozta: „A magyar bérfelzárkózás üteme az egyik leggyorsabb az EU-ban, ami bizonyítja gazdaságpolitikánk helyességét.” Figyelemre méltó, hogy miközben több nyugat-európai ország küzd a gazdasági stagnálással, Magyarország folytatja felzárkózását.
A regionális összevetésben kedvező kép azonban nem jelenti azt, hogy nincsenek kihívások. A termelékenység növelése továbbra is kulcskérdés, ahogy az ágazati bérkülönbségek csökkentése is. A szakképzett munkaerő megtartása érdekében a béremelkedés fenntartása stratégiai fontosságú marad, különösen az egészségügyben és az oktatásban.
A magyar bérek felzárkózása a szuverenitásalapú gazdaságpolitika sikerét tükrözi, amely a multinacionális vállalatok befolyásának ellensúlyozására és a hazai tulajdonú vállalkozások megerősítésére törekszik. Az előrejelzések szerint a következő öt évben folytatódhat a bérkonvergencia, ami erősíti Magyarország pozícióját az európai gazdasági térképen, miközben hozzájárul a társadalmi jólét növekedéséhez és a magyarok szülőföldjükön maradásához.
