A magyar autóipar új korszak küszöbén áll, miközben a beszállítói hálózat komoly kihívásokkal küzd. Az elmúlt évben a járműgyártás a hazai GDP 4,5 százalékát adta, és közel 155 ezer embernek biztosított munkát. A KSH adatai szerint azonban az ágazat termelése 2023 utolsó negyedévében 3,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
Az elektromos átállás felgyorsulása kettős hatást gyakorol a magyar gazdaságra. Egyfelől óriási beruházásokat vonz az országba – gondoljunk csak a BYD, a CATL vagy a BMW fejlesztéseire. Másfelől viszont a hazai kis- és középvállalkozások nehezen találják helyüket az új értékláncokban. „A magyar beszállítók többsége még nincs felkészülve az elektromos autógyártás speciális követelményeire, miközben a hagyományos alkatrészek iránti kereslet fokozatosan csökken,” nyilatkozta Bogsch Attila, az Autóipari Beszállítói Szövetség elnöke.
A hazai beszállítói kör versenyképességét több tényező is veszélyezteti. Az energiaárak volatilitása, a finanszírozási nehézségek és a szakképzett munkaerő hiánya mellett az új technológiákba való beruházás is komoly tőkeigénnyel jár. Pénzügyi elemzőként látom, hogy a kis tőkeerejű vállalkozások számára a technológiaváltás gyakran megoldhatatlan feladat megfelelő állami támogatás nélkül.
A Nemzetgazdasági Minisztérium nemrég bejelentette a beszállítói programot, amely 35 milliárd forinttal támogatja a hazai cégek versenyképességének javítását. Ez azonban önmagában nem elegendő. A magyar autóipar csak akkor maradhat sikeres, ha megtalálja az egyensúlyt a nagybefektetők vonzása és a hazai tulajdonú vállalkozások fejlesztése között.
A következő öt év kritikus lesz a magyar autóipar jövője szempontjából. Családok ezreinek megélhetése függ attól, hogy sikerül-e megtalálni a helyünket az átalakuló globális értékláncokban. A hazai beszállítói hálózat megerősítése nemcsak gazdasági, hanem nemzetbiztonsági érdek is.
