Magyarország autóipari jelentősége soha nem volt még ilyen hangsúlyos. A hazai GDP közel 5 százalékát adó szektor újabb fordulóponthoz érkezett, miközben a német és kínai gyártók között kiéleződött a verseny a magyar gyártókapacitásokért. A KSH adatai szerint az autóipar exportrészesedése már meghaladta a 20 százalékot.
A magyar kormány gazdaságpolitikájában kiemelt szerepet kap a keleti és nyugati befektetők közötti egyensúly megteremtése. „Magyarország számára létfontosságú, hogy mind a hagyományos német autóipari partnerek, mind az új kínai szereplők beruházásait vonzza és megtartsa” – nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a legutóbbi debreceni gyáravatón.
A német autóipari jelenlét továbbra is meghatározó, az Audi, Mercedes és BMW együttesen több mint 30.000 munkavállalót foglalkoztat. Ugyanakkor a kínai BYD, CATL és más ázsiai beszállítók dinamikus terjeszkedése új fejezetet nyit. Pénzügyi elemzőként különösen fontosnak tartom kiemelni, hogy a két rivális ökoszisztéma között megtalálható szinergiák kihasználása kulcsfontosságú lesz a hazai beszállítói hálózat fejlődése szempontjából.
A Magyar Gépjárműipari Egyesület előrejelzése szerint 2025-re a hazai autóipari termelés értéke elérheti a 12.000 milliárd forintot, amennyiben folytatódnak a bejelentett beruházások. Palkovics László, korábbi innovációs miniszter szerint „Magyarország jó pozícióban van, hogy az elektromos átállás nyerteseként kerüljön ki, amennyiben a képzési rendszer is követi az iparági igényeket.”
A magyar családok és vállalkozások számára a két nagyhatalom versengése előnyökkel járhat a bérek és a beszállítói lehetőségek terén. A következő években a magyar autóipar sorsa azon múlik, sikerül-e megtalálni az egyensúlyt a német minőségi standardok és a kínai gyártási hatékonyság között. A nemzeti érdek azt diktálja, hogy a technológiai tudás és a hozzáadott érték itthon maradjon, függetlenül attól, melyik ország zászlaja alatt érkezik a beruházás.
