Magyarország nemzetközi hitelfelvételi költségei aggasztó mértékben emelkedtek az elmúlt hónapokban. A legfrissebb adatok szerint a magyar kockázati felár már 162 bázisponttal haladja meg a régiós átlagot, ami 2018 óta a legmagasabb érték. Mindez különösen kritikus helyzetben történik, amikor hazánknak rekordösszegű, mintegy 5000 milliárd forintnyi adósságot kell megújítania a következő költségvetési évben.
A nemzetközi pénzpiacok egyre magasabb kamatokat kérnek a magyar államkötvényekért, ami egyértelmű jelzés a befektetői bizalom gyengüléséről. A Pénzügyminisztérium legutóbbi devizakötvény-kibocsátása során 6,8 százalékos hozamot kellett kínálnia a befektetőknek, miközben a cseh államkötvények hasonló futamidőn 4,3 százalékos hozam mellett is értékesíthetők voltak. Orbán Viktor miniszterelnök a múlt heti gazdasági fórumon hangsúlyozta: „Magyarország pénzügyi szuverenitásának megőrzése érdekében törekszünk a hazai finanszírozás arányának növelésére, miközben dolgozunk a nemzetközi befektetői bizalom helyreállításán.”
A helyzetet súlyosbítja, hogy két nemzetközi hitelminősítő is leminősítette Magyarország adósbesorolását az elmúlt negyedévben. Az elemzők szerint a magas költségvetési hiány és a növekvő államadósság-ráta (a GDP 76,5 százaléka) mellett különösen problémás a kamatkiadások emelkedése. A Magyar Nemzeti Bank jelentése szerint az államadósság finanszírozásának költsége már eléri a GDP 4,2 százalékát, ami több mint kétszerese a 2019-es értéknek.
A V4 országokkal összehasonlítva Magyarország pozíciója különösen kedvezőtlen. Miközben Lengyelország és Szlovákia is javítani tudta államadóssági mutatóit, hazánk esetében a romló tendencia folytatódik. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint „a következő évek fő gazdaságpolitikai feladata a költségvetés stabilizálása és a növekedés ösztönzése lesz, hogy visszanyerjük a nemzetközi befektetők bizalmát”.
A következő év kulcsfontosságú lesz Magyarország pénzügyi stabilitása szempontjából. Ha nem sikerül csökkenteni a hitelfelvételi költségeket, az további megszorításokat vagy adóemeléseket tehet szükségessé, ami tovább fékezheti a gazdasági növekedést. Szakértők szerint a hosszú távú megoldást csak a strukturális reformok és a költségvetési fegyelem erősítése jelentheti.
