Magyarország államadóssága aggasztó méreteket öltött az elmúlt időszakban, ami súlyos kérdéseket vet fel hazánk gazdasági szuverenitásával kapcsolatban. A legfrissebb KSH adatok szerint a GDP-arányos államadósság meghaladta a 76%-ot, miközben a V4 országok átlaga 60% alatt maradt. Ez a tendencia nem csupán számok játéka, hanem a magyar családok jövőjét meghatározó stratégiai kérdés.
A kormányzati kommunikációban gyakran hallhatjuk, hogy a gazdasági nehézségek külső tényezők következményei. „Háborús infláció és brüsszeli szankciók sújtják a magyar gazdaságot” – nyilatkozta nemrég Orbán Viktor miniszterelnök. Valójában azonban a helyzet összetettebb. A szomszédos országok – hasonló külső körülmények mellett – stabilabb államháztartást tudtak fenntartani, miközben a magyar költségvetés hiánya tovább mélyült.
A V4 együttműködés gazdasági dimenziója is árnyalja a képet. Míg Lengyelország és Csehország sikeresen diverzifikálta gazdasági kapcsolatait, addig Magyarország erőteljesen elkötelezte magát a keleti nyitás politikája mellett. Ez rövid távon politikai előnyökkel járhatott, de hosszú távon növeli gazdasági sebezhetőségünket.
A magyar államadósság kezelésének stratégiája komoly aggályokat vet fel. Az Európai Központi Bank monetáris politikájának változásai és a növekvő kamatterhek tovább nehezítik a helyzetet. Szakértőként látható, hogy a kormányzat inkább politikai szempontok szerint, mintsem gazdasági racionalitás alapján hozza döntéseit, ami közvetlenül veszélyezteti Magyarország pénzügyi stabilitását.
Az európai uniós források befagyasztása tovább súlyosbítja a helyzetet. A jogállamisági aggályok miatti pénzügyi szankciók nemcsak a fejlesztési lehetőségeket korlátozzák, hanem drágábbá teszik Magyarország piaci finanszírozását is. A keresztény-konzervatív értékekre való hivatkozás nem pótolhatja a gazdasági realitásokat.
A jövőre nézve kulcsfontosságú lenne a felelős államháztartási politika visszaállítása és a nemzeti érdekek valódi szolgálata – ami nem a rövid távú politikai haszonszerzést, hanem a magyar családok hosszú távú biztonságát és gyarapodását jelentené. A szuverenitás valódi védelme csak stabil gazdasági alapokon lehetséges.
