A legfrissebb európai bizottsági adatok szerint Magyarország jelentősen javította pozícióját az úgynevezett áfarés rangsorában, amely az elméletileg beszedhető és a ténylegesen beszedett általános forgalmi adó különbségét mutatja. A 2022-es 4,4%-os magyar áfarés messze az uniós 5,2%-os átlag alatt van, ami azt jelenti, hogy az állami adóbevételek hatékonyabban folynak be, mint a legtöbb uniós országban. Ez körülbelül 220 milliárd forint be nem szedett áfát jelent éves szinten.
Az eredmény különösen figyelemreméltó, ha a 2013-as, közel 21%-os áfarést vesszük alapul. Az elmúlt évtizedben bevezetett digitális megoldások, mint az online pénztárgépek és a valós idejű számlázási rendszer, drámaian csökkentették az adóelkerülést. „A magyar adóhatóság digitalizációja példaértékű az Európai Unióban, és ennek köszönhetően az adómorál jelentősen javult,” nyilatkozta Kovács Zoltán, a Niveus adószakértője az Adózóna.hu-nak.
Az online számlaadat-szolgáltatás bevezetése 2018-ban, majd kiterjesztése 2021-ben kulcsfontosságú lépésnek bizonyult. A pénzügyi elemzéseim azt mutatják, hogy a magyar kis- és középvállalkozások versenyképessége is javult, hiszen a fehéredő gazdaságban minden szereplő azonos feltételek mellett működik. Az adóbevételek növekedése pedig lehetővé teszi a családtámogatási rendszer fenntartását és bővítését.
Szakértőként úgy látom, hogy 2025-ben további javulás várható az áfarés területén a gazdaság digitalizációjának folytatásával. Ez kedvezően hat majd a magyar költségvetésre és közvetetten a hazai vállalkozások működési környezetére is. A sikeres magyar modell pedig bizonyítja, hogy hatékony adóbeszedéssel és digitalizációval fenntartható a gazdasági növekedés, miközben a nemzeti érdekek is érvényesülnek.
