Magyarország gazdaságának egyik kulcsfontosságú szektora, az építőipar újraéledése előtt nyílhat meg az út 2025-ben. A kormány átfogó lakástámogatási csomagot készít elő, amely nemcsak a családok otthonteremtési lehetőségeit bővíti, hanem a gazdasági növekedéshez is hozzájárulhat. Az elmúlt évek statisztikái szerint a lakásépítések száma 30%-kal csökkent 2023-ban, ami jelentős kihívást jelent mind a családok, mind a nemzetgazdaság számára.
A kabinet tervei között szerepel a meglévő támogatási formák bővítése és új programok bevezetése. A CSOK Plusz mellett várhatóan újabb, célzott támogatási formák jelennek meg, amelyek a fiatal házaspárok, nagycsaládosok és vidéken letelepedni vágyók számára nyújtanak segítséget. „Az otthonteremtés a családpolitikánk egyik alappillére, amely egyben nemzetgazdasági érdek is” – fogalmazott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a legutóbbi gazdaságpolitikai egyeztetésen.
A szakértők egyetértenek abban, hogy a lakásépítések fellendülése multiplikátor hatással bír a gazdaság más területeire is. Az építőipar felpörgése nemcsak közvetlen munkahelyteremtést jelent, hanem a kapcsolódó iparágakat is dinamizálja, a bútoripartól kezdve az elektronikai szektorig. A V4 országok tapasztalatai is azt mutatják, hogy a célzott lakástámogatási programok hatékonyan segíthetik a demográfiai folyamatok kedvező alakulását és a gazdasági növekedést.
A tervezett intézkedések között kiemelt szerepet kapnak az energiahatékonysági szempontok is. A kormányzat olyan otthonteremtési programokat szorgalmaz, amelyek ösztönzik a modern, energiatakarékos lakások építését, ami hosszú távon a családok rezsiköltségeinek csökkentését és Magyarország energiafüggetlenségének erősítését szolgálja. Az Európai Unió által megfogalmazott energiahatékonysági követelmények teljesítése mellett a magyar kormány a nemzeti sajátosságokat és családi igényeket is figyelembe veszi a programok kialakításánál.
Az új lakásépítési támogatási rendszer várhatóan 2025 első negyedévében kerül bejelentésre, és célzottan reagál majd a magyar családok eltérő élethelyzeteire. A keresztény értékrenden alapuló családpolitika és a gazdasági észszerűség így találkozhat a nemzeti otthonteremtési stratégiában, amely hosszú távon a magyar demográfiai helyzet javulásához és a gazdaság fenntartható növekedéséhez vezethet.
