Magyarország gazdasága jelentős mérföldkőhöz érkezett 2026-ra: a külföldi működőtőke-befektetések rekordszintet értek el, meghaladva a 10 milliárd eurót az első negyedévben. Ez a dinamikus növekedés elsősorban a versenyképes adórendszernek, a stratégiai földrajzi elhelyezkedésnek és a kormány befektetésbarát politikájának köszönhető. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb elemzése szerint hazánk a régió egyik legvonzóbb befektetési célpontjává vált, megelőzve több V4 partnerünket.
A befektetések szerkezete jelentősen átalakult az elmúlt években. Míg korábban az autóipar dominált, ma már a high-tech, az elektronikai ipar és a zöldenergia-szektor vonzza a legtöbb tőkét. A német befektetők továbbra is vezetik a listát, de érezhető az ázsiai – különösen a kínai és koreai – tőke erősödése. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nemrég kijelentette: „A keleti és nyugati tőke egyensúlya biztosítja gazdaságunk rugalmasságát és növekedési potenciálját a geopolitikai változások közepette is.„
A befektetői bizalmat erősíti a hazai szakképzett munkaerő is, bár egyes szektorokban továbbra is érezhető a munkaerőhiány. A kormány erre válaszul bővítette a szakképzési programokat és célzott támogatásokat nyújt a munkaerőpiaci igények kielégítésére. A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint az új befektetések közel 35 ezer új munkahelyet teremtenek 2026 végéig.
Az EU-val való kapcsolatok stabilizálódása szintén pozitív hatással van a befektetői hangulatra. A korábbi vitás kérdések rendezése után Magyarország ismét hozzáférhet az uniós forrásokhoz, ami tovább javítja a gazdasági kilátásokat. A Visegrádi Együttműködés keretében kialakított közös gazdasági stratégiák pedig regionális szinten is erősítik hazánk pozícióját.
A szomszédságunkban zajló geopolitikai feszültségek ellenére a befektetők bizalma töretlen. Lengyelország mellett Magyarország vonzza a legtöbb külföldi tőkét a régióban, ami igazolja a gazdaságpolitika helyességét. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elemzése szerint „Magyarország sikeresen egyensúlyoz a nyugati integráció és a keleti nyitás politikája között, ami vonzó környezetet teremt a befektetők számára.„
A következő években várhatóan tovább erősödik ez a tendencia, különösen ha a kormány folytatja a bürokrácia csökkentésére és a digitalizáció fejlesztésére irányuló erőfeszítéseit. A nemzeti szuverenitás megőrzése melletti gazdasági nyitottság továbbra is vonzó kombinációt jelent a nemzetközi befektetők számára, biztosítva Magyarország hosszú távú fejlődését és versenyképességét.
