Az Alföld szívében, Nagyhegyesen található hazánk egyik különleges természeti képződménye, amely drámai körülmények között született. A Krátertó, amely egyedülálló módon nem vulkáni tevékenység, hanem egy tragikus ipari katasztrófa következtében jött létre, ma már kedvelt kirándulóhellyé vált. A térség földgázkészleteit feltáró kutatófúrások során 1961-ben bekövetkezett robbanás örök nyomot hagyott az alföldi tájon.
A katasztrófa 1961. augusztus 23-án történt, amikor a 42-es számú fúrási ponton a nagy nyomású földgáz váratlanul a felszínre tört. A kitörést hatalmas robbanás követte, amely 1500 méter magas gázoszlopot eredményezett, és napokig égett. A tűz oltása szinte lehetetlennek tűnt, a lángok 200 méteres körzetben perzselték fel a környezetet. A detonáció következtében egy 200 méter átmérőjű és 10 méter mély kráter keletkezett, amely később vízzel telítődött, így alakult ki a mai tó.
„A nagyhegyesi gázkitörés az egyik legsúlyosabb hazai ipari katasztrófa volt a földgázkutatás történetében, ugyanakkor paradox módon egy páratlan természeti értéket teremtett” – nyilatkozta Dr. Kovács István geológus, aki évtizedek óta kutatja a terület geológiai sajátosságait.
A természet lassan visszahódította a területet, és mára a Krátertó gazdag ökoszisztémával rendelkező vizes élőhellyé vált. Partján nádas húzódik, vizében halak, kétéltűek találtak otthonra, környékén pedig madarak fészkelnek. A tó és környéke természetvédelmi terület lett, amely tanösvénnyel és információs táblákkal várja a látogatókat.
Az egykori katasztrófa helyszíne ma már békés kirándulóhely, amely nemcsak természeti szépségével, hanem különleges keletkezéstörténetével is vonzza a turistákat. A Krátertó emlékeztet bennünket az emberi tevékenység veszélyeire, ugyanakkor a természet regenerálódó képességére is. Különleges példája annak, hogyan válhat egy ipari katasztrófa helyszíne idővel értékes természeti kincsé és kedvelt turisztikai célponttá.
