Az éghajlatváltozás drámai átalakulást hozhat Magyarország időjárásában: szakértők szerint akár a tél mint évszak teljes eltűnését is eredményezheti a következő évtizedekben. Az Agrárminisztérium legfrissebb jelentése alapján hazánkban a hőmérséklet emelkedése már most 1,5-szer gyorsabb a globális átlagnál, ami súlyos következményekkel jár a mezőgazdaságra és a vízgazdálkodásra nézve.
A klímaváltozás hatásai már most is érezhetőek Magyarországon. Az elmúlt évtizedben az átlaghőmérséklet közel 2 Celsius-fokkal emelkedett, a hőhullámok gyakorisága pedig 40%-kal nőtt. „Ha ez a tendencia folytatódik, 2050-re gyakorlatilag megszűnhet a klasszikus tél Magyarországon, helyette egy hosszabb őszi és tavaszi időszakot tapasztalhatunk” – nyilatkozta Dr. Kovács János meteorológus.
Az éghajlati modellek előrejelzései szerint a csapadékeloszlás is jelentősen átalakul: míg az éves csapadékmennyiség várhatóan nem változik drasztikusan, annak eloszlása egyre szélsőségesebbé válik. Ez azt jelenti, hogy hosszabb száraz időszakokat hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék szakít majd meg, ami megnehezíti a mezőgazdasági termelést és növeli az árvizek kockázatát.
A magyar mezőgazdaságnak különösen alkalmazkodnia kell ezekhez a változásokhoz. Az Agrártudományi Kutatóközpont adatai szerint egyes hagyományos magyar növénykultúrák, mint például a búza és a kukorica termésátlagai akár 30%-kal is csökkenhetnek, ha nem történik változás a termelési módszerekben. Ugyanakkor új, melegkedvelő növények termesztése is lehetségessé válhat.
„A magyar gazdáknak fel kell készülniük a változó éghajlati feltételekre. Ez magában foglalja az aszálytűrő fajták használatát, a precíziós öntözési technológiák bevezetését és a talajvédelmi gyakorlatok alkalmazását” – hangsúlyozta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.
A klímaváltozás hatásai az emberi egészségre is jelentősek lehetnek. A hőhullámok növekvő gyakorisága és intenzitása különösen az idősekre és a krónikus betegségekben szenvedőkre jelent veszélyt. Az egészségügyi szakemberek szerint fel kell készülni a hőséggel kapcsolatos megbetegedések számának növekedésére és új, korábban hazánkban nem jellemző betegségek megjelenésére is.
A szakértők egyetértenek abban, hogy bár a globális folyamatok megállítása nemzetközi összefogást igényel, a helyi alkalmazkodási stratégiák kidolgozása és végrehajtása nem várhat. Magyarország számára kulcsfontosságú a vízgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése, a városok hősziget-hatásának csökkentése és a mezőgazdasági termelési módszerek átalakítása a megváltozott körülményekhez.
