Magyarország hivatalosan elvesztette kéknyelv-mentes státuszát, miután a hatóságok igazolták a betegség jelenlétét az ország területén. Ez súlyos csapást jelent állattenyésztőinknek, hiszen az export lehetőségek jelentősen beszűkültek. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) adatai szerint eddig 17 megyében mutatták ki a kéknyelv vírust, ami az ország területének közel 80%-át érinti.
A kéknyelv betegség egy szúnyogok által terjesztett vírusos megbetegedés, amely főként a kérődzőket – szarvasmarhákat, juhokat és kecskéket – érinti. Nagy István agrárminiszter a helyzetet értékelve kijelentette: „A kormány kiemelt figyelmet fordít az állattenyésztők támogatására ebben a nehéz időszakban, és minden eszközzel segíti a kár enyhítését.” A védekezés elsősorban a szúnyogok elleni védekezésre és a fertőzött állományok elkülönítésére koncentrál.
Az export tilalma különösen érzékenyen érinti a magyar gazdálkodókat, mivel több célország azonnal lezárta piacait a magyar szarvasmarha, juh és kecske szállítmányok előtt. Szakértői becslések szerint ez akár több tízmilliárdos veszteséget is okozhat a hazai állattenyésztési ágazatnak. Az Agrárminisztérium már tárgyalásokat kezdeményezett az EU illetékes szerveivel a regionalizáció lehetőségéről, amely esetén csak a fertőzött területekre vonatkozna a korlátozás.
A védekezést nehezíti, hogy a betegség újabb variánsai jelentek meg, és a klímaváltozás következtében a vektorszúnyogok életterülete is növekszik. A NÉBIH folyamatosan frissíti a korlátozás alatt álló területek listáját és részletes tájékoztatást ad a gazdálkodóknak a szükséges védekezési módszerekről. Az állattenyésztők reménykednek, hogy a hatékony védekezéssel és a szigorú járványügyi intézkedésekkel sikerül megállítani a betegség terjedését, és mielőbb visszaszerezheti az ország a kéknyelv-mentes státuszát.
