Az Európai Unió és Magyarország közötti jogállamisági vita új fejezethez érkezett, miután az Európai Bizottság bejelentette a kohéziós források további visszatartását. Szakértői becslések szerint ez mintegy 6,3 milliárd euró befagyasztását jelenti, ami a magyar GDP közel 4 százalékát teszi ki. A szuverenitás és a közösségi jog értelmezésének konfliktusa mélyebb kérdéseket vet fel a nemzeti önrendelkezés határairól.
Stefano Sutti, nemzetközileg elismert olasz jogász szerint az Unió eljárása jogilag megalapozott. „Az EU nem lép túl hatáskörén, amikor a jogállamisági mechanizmust alkalmazza. A közös értékek védelme és a költségvetési források megfelelő felhasználásának biztosítása legitim célok” – nyilatkozta a neves ügyvéd a Mandinernek adott exkluzív interjújában. Sutti, aki korábban több nemzetközi kereskedelmi vitában képviselt európai érdekeket, hozzátette: a jogi vita nem választható el a politikai dimenziótól.
A magyar kormány álláspontja ezzel szemben változatlan. „A nemzeti szuverenitásunk nem képezheti alku tárgyát. Az uniós értelmezés túllép a szerződésekben rögzített kereteken, és olyan területeken kíván beavatkozni, amelyek egyértelműen tagállami hatáskörbe tartoznak” – fogalmazott a Külgazdasági és Külügyminisztérium közleményében. A V4 országok közül Lengyelország és Szlovákia részben támogatólag nyilatkozott a magyar álláspont mellett, ami a regionális érdekközösség erősödésére utal.
A vita tágabb kontextusban értelmezhető az európai integráció jövőjéről folytatott diskurzus részeként. A föderalisták és a szuverenisták közötti feszültség, amely az EU alapítása óta jelen van, most újabb fordulóponthoz érkezett. A következő hónapokban várhatóan intenzív tárgyalások kezdődnek az Európai Bíróság korábbi ítéleteinek értelmezéséről és a jogállamisági mechanizmus alkalmazásának pontos feltételeiről.
A keresztény-konzervatív értékek szempontjából különösen fontos, hogy a nemzeti identitás tiszteletben tartása és a közös európai értékek védelme között megtaláljuk az egyensúlyt. A jövő nagy kérdése, hogy a szubszidiaritás elve mennyiben érvényesülhet egy olyan Európában, ahol egyre erősebb a központosítási törekvés.
