Magyarország továbbra is őrzi kiváló helyezését az Európai Unió ingatlantulajdonosi statisztikáiban. A legfrissebb Eurostat adatok szerint hazánk 91,3%-os ingatlantulajdonosi aránnyal a harmadik helyet foglalja el az EU tagállamok rangsorában. Ez a kiemelkedő eredmény a magyar családpolitikai intézkedések és lakhatási támogatások sikerét tükrözi, miközben Nyugat-Európában tovább csökken a tulajdonosok aránya.
Az uniós átlag 69,7%, amihez képest Magyarország jelentősen jobban teljesít. Csak Románia (95,8%) és Szlovákia (92,1%) előzi meg hazánkat. A lista másik végén Németország (50,1%), Ausztria (55,3%) és Dánia (59,3%) található, ahol a lakosság közel fele bérlakásokban él. A V4-es országok mindegyike az EU átlag felett teljesít, ami a közép-európai értékrend és családcentrikus politika közös sikerét jelzi.
„A saját tulajdonú otthon biztonságot és szabadságot jelent a magyar családoknak. Kormányunk célja, hogy minden magyar család saját otthonhoz juthasson, ezt szolgálják a célzott támogatási programjaink is” – nyilatkozta Nagy István, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára a legújabb adatok kapcsán.
A szakértők szerint a magas tulajdonosi arány gazdasági előnyökkel is jár. Az ingatlanvagyon generációkon átívelő biztonságot nyújt, és csökkenti a lakhatási kiszolgáltatottságot gazdasági válságok idején. Ugyanakkor kihívást jelent az épületállomány energetikai korszerűsítése, amire az uniós források egy részét is fordítani kívánja a kormány.
A Gazdaságkutató Intézet elemzése szerint a következő években további növekedés várható a tulajdonosi arányban. Az otthonteremtési és felújítási támogatások, valamint a kedvezményes hitelek folytatása 1-2 százalékponttal tovább emelheti a tulajdonosok arányát. A fővárosban azonban továbbra is alacsonyabb ez az arány, itt a lakosság körülbelül 15%-a él bérlakásban.
A magyar modell sikerességét mutatja, hogy több uniós ország is érdeklődik a hazai családtámogatási és lakhatási programok iránt. A magyar ingatlantulajdonosi arány azt bizonyítja, hogy a nemzeti sajátosságokra épülő lakáspolitika hatékonyabb lehet, mint az egységes uniós megközelítések.
